Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 91 II. TELEPÜLÉSEK VÍZELLÁTÁSÁNAK TÁVLATI TERVEZÉSI] 1. Irányelvek Az ipar vízigényének növekedése a tömeges lakásépítés és vidéki városaink elmaradottságának felszámolása, a vízellátás fejlesztését mind a közegészségügy, mind a lakosság életszínvonala szempontjából elsőrendű, fontosságú időszerű feladattá teszik. A távlati igények felmérése a víznyerési lehetőségek kutatása, tanulmányozása, a vizsgálatok eredményeinek elemzése, a fejlesztési keretterv elkészítése, ütemezése, majd a részlettervezés, végül a létesítmények megépítése hosszú időt vesznek igénybe. A fejlesztésre tehát időben fel kell készülni. A jelen és a közeli jövő égetően sürgős feladatainak a megoldása mellett távlati terveket is kell készíteni. A perspektív tervezést pedig a regionális tervezés eredményeire építve, azzal karöltve kell végezni. Ma már nem elegendő egy település ellátását vizsgálni. Nagyobb településcsoportok, a lakosság és az ipar komplex és nagy távlatra vetített ellátását kell a tervezés előterébe állítani. A közüzemű vízellátás fejlesztése háromféleképpen lehetséges: 1. meglevő vízművek korszerűsítése, 2. meglevő vízművek bővítése, fejlesztése, 3. új vízművek létesítése útján. Üj vízmű háromféle módon szolgálhatja a fejlődést : aj új ivóvízművet létesítenek olyan településben, ahol közüzemi vízmű már működik, vagy b) olyan településben, ahol közüzemi vízellátás nem volt, c) az ipari vízhasználat egy részét az ivóvízhálózatról leválasztják és az ellátást új közüzemű ipari vízművel oldják meg. A fejlesztésnek három szakasza van: a) a jelenlegi vízigények zavartalan kielégítése, b) a közeljövőben várható vízszükséglet biztosítása, c) a távoli jövő igényeinek kielégítésére való felkészülés, a perspektív keretterv alapján. A jelentkező vízszolgáltatási zavarok megszüntetésének módszerei : a) észszerű víztakarékosság, b) a meglevő berendezések racionális kihasználása, с) a meglevő berendezések korszerűsítése, d) kisebb arányú fejlesztés. ad a) A lakosság oktalan vízpazarlásának megszüntetése, a mérőn túli vízveszteségek csökkentése, vízvételi szerelvények karbantartása, fogyasztási csúcsok széthúzása. ad b) A lehetőségek a helyi adottságoktól függenek, irányelveket adni nehéz. Ilyen intézkedések lehetnek: kutak tisztítása, depresszió ésszerű növelése, az egészségvédelem fokozása, a tisztítási eljárás tökéletesítése, a hálózati veszteségek feltárása, csökkentése stb. ad c) Leggyakoribb korszerűsítési lehetőségek: kutanként külön szívócső beépítése, csápos kutaknál régi csápok alapos tisztítása, új csápok kihajtása, a gépállomány rekonstrukciója nagyobb teljesítményű, vagy jobb hatásfokú korszerű gépek beállításával, hibás hálózati szerelvények cseréje. ad d) Kisebb fejlesztési munkák: csőkutak építése, részleges automatizálás, fővezetékek nyomásveszteségének csökkentése új vezetékek fektetése révén, a magassági zónák kedvezőbb beosztása, nyomáshiányos területek megszüntetése, nyomásfelesleggel rendelkező területek korlátozása, új tárolóberendezések létesí-