Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 89 6. A tervek realitásának megítéléséhez a városrendezési tervből fakadó költségek és a reális ütemezés előirányzatát is el kell készíteni. 7. A terv mind egészében, mind részleteiben tükrözze a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvényét a kérdéses város adottságainak megfelelően és annak keretei között. Az egész településfejlesztési tervre vonatkozó általános irányelvek után összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyeket a város mérnöki létesítményeinek tervezése során kell szem előtt tartani : 1. A létesítmény önmagában legyen a szakterület szempontjai szerint legmegfelelőbben, legkorszerűbben megoldott alkotás. Működésében képviselje a legfejlettebb technológiát és feladatát magas színvonalon teljesítse. 2. A létesítmény egésze illeszkedjék be az általános városfejlesztési elgondolások keretébe, de részletei se kerüljenek ellentétbe a város többi alkotó elemével és a megoldásnál a kapcsolatokra, kölcsönhatásokra legyenek tekintettel. 3. A létesítmény megvalósításának időpontja, a kivitel ütemezése álljon arányban a szükségletek jelentkezésének időrendjével és a szükségletek alakulásával. 4. A létesítmény legyen esztétikus, tükrözze funkcióját, legyen anyagszerű, ne hivalkodjék, de hangsúlyozza létét, és a város testében betöltött szerepének fontosságát, harmonikusan illeszkedjék be közelebbi és távolabbi környezetébe. 5. Minden eddig felsorolt szempont figyelembevételével elégítse ki a gazdaságosság követelményeit. A város összetett voltára a városképi szempontokra és a feladatok egészségügyi, szociális vonatkozásaira tekintettel azonban, bármennyire fontos is a gazdaságosság, az összráfordítások minimumára való törekvés nem lehet a tervezés kizárólagos alapja. A természet nagy ajándékával, a vízzel, az embernek mértékkel és okosan kell bánnia, azzal gazdálkodnia kell, hogy előnyeit minél nagyobb mértékben felhasználhassa, kártevéseit, veszedelmeit pedig távol tudja tartani. A letelepedés helyének megválasztásakor a hidrológiai és hidrogeológiai tényezők ezért mindig döntő szerepet játszottak. A városok fejlődését irányító városépítés-városrendezés és a városok lakóinak ellátásáról gondoskodó helyi vízgazdálkodás is szoros kapcsolatban állnak egymással. Mindkettő a városnak, ennek a komplex egységnek létét és zavartalan működését szolgálja. Az együttműködés szükségességét, térbeli és időbeli összefonódását emeljük ki. Elsősorban azokat a konkrét kapcsolatokat foglaljuk össze, melyek ennek a kétfajta tevékenységi körnek a munkáját egyesítik. a) A vízgazdasági üzemek rendszerint jelentős területigén nyel lépnek fel (közmű-! hálózat, a közművek alaplétesítményei, víznyerő helyek vé dőterületei, szennyvíztisztító, iszapkezelő telepek stb.). E területigények kielégítését a városrendezés területfelhasználási terveken biztosítja. b) A település helyi természeti adottságai (meteorológiai, topográfiai, geológiai, hidrogeológiai, hidrológiai, talajmechanikai stb.) a városrendezést és az üzemi tervezést egyaránt lényegesen befolyásolják. Különösen szembeötlő a helyi természeti adottságok hatása a vízellátás és csatornázás létesítményeire. A városrendezési tervezést megelőző vizsgálatok során a vízgazdálkodást érintő adatokat is be kell szerezni és ezek értékelése alapján kell a területeket kijelölni. c) A területszükségletek kielégítésekor a távlati fejlődés igényeit is biztosítani kell. A helyi vízgazdálkodás távlati fejlesztéséhez szükséges területek nagysága és jellege viszont csak a városrendezési terv alapján becsülhető meg. Ez az a munkaterület, ahol a vízgazdálkodás a legszorosabban kapcsolódik a városrendezéshez. cl) Az ellátandók köre ismert és a fejlődés, illetve a változások, a népgazdasági célkitűzések, valamint fejlődés törvényszerűsége alapján előre megbecsülhetek,