Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

88 Borsos József igényeinek megfelelően az egész országot tervezési régiókra osztják és a régiók határait termelési, közlekedési és vízgazdasági tényezők alapján állapítják meg. Megkezdődött a szocialista országok együttműködése keretében a határmenti összefüggő régiók egységes közös vizsgálata és tervezése is. A kapitalista államokban összefüggő régióhálózatot nem mindenütt alakítanak ki, az országok egész területén általában nem folyik rendszeres regionális tervezés. Egyes területegységeket hasítanak ki olyan különleges feladatok megoldása céljából, melyek igen nagy, az állam egész gazdaságát érintő beruházások megvalósítását, koordinálását és ezen belül különböző szervek együttműködését teszik szükségessé. Ilyen jellegű tervezés volt pl. az USA-ban a Tennessee Valley Authority, mely a Tennessee folyó vízgyűjtő területén a vízkincs fehasználására vonatkozott. Ilyennek tekinthető Hollandiában a tengertől elhódított Polder vidék tervezése, Olaszországban a Pontini mocsarak lecsapolása, vagy Nyugat-Németországban a rendkívül sűrűn lakott Ruhr-vidék telepítési és vízháztartási vizsgálata. A másik jelentős eltérés a tervek megvalósításában rejlik. A szocialista tervet a népgazdaság minden erőforrásának bevetésével valósítják meg, a kapitalizmusban ezzeí szemben a terv csak ajánlás és a magántőke közreműködése nélkül nem kerülhet megvalósításra. A regionális tervezés problémái azonban túlnőnek e tanulmány keretein. Visszatérünk tehát a városfejlesztés elemzéséhez. A városrendezési terv nagy távlatra általánosságban szabja meg a város fejlődését, a fejlesztéshez tehát főként irányelveket ad. Meghatározza az épületek, létesítmények legmegfelelőbb elhelyezését és biztosítja számukra a szükséges területeket. Fontos feladata ezenkívül, hogy megelőzzön, megakadályozzon minden olyan tevékenységet (építkezést), mely ellentétes a fejlesztési elgondolásokkal vagy azok megvalósításának bármikor akadályát képezheti. E célkitűzések elérése érdekében a korszerű településtervezésnél a következő alapvető szempontokra kell figyelemmel lenni. 1. Az egész település komplex egység, a tervezés során a különböző tényezők mérlegelt eredőjét kell mértékadónak tekinteni. 2. A városnak környékével, a szomszédos és esetleg a távolabbi településekkel kialakult, vagy kialakuló kölcsönhatásait is vizsgálni kell és a tervezésbe ezeket is be kell vonni. 3. A hatékonysági és gazdaságossági vizsgálatokat nagyobb távlatra és magasabb szinten kell elvégezni. A beruházási költségek mellett a működés költségtényezőit is számításba kell venni. A változatok gazdasági összehasonlításának alapja az Ssszráfordítás legyen. Figyelemmel kell lenni a működés műszaki követelményeire is. 4. A településfejlesztés tervezését reális súlyozással a következő tényezőkre kell felépíteni : a) funkcionális, tehát működési, a város lakosságának életét befolyásoló szempontok (szükségletek kielégítése), b) a letelepülés tényével összefüggő településegészségügyi szempontok (zöldterületek, üdülő jelleg, köztisztasági szolgálat, vízfolyások egészségügyi védelme stb.), c) gazdasági szempontok az előbbiek szerint hatékonysági vizsgálatokkal, perspektívában és magasabb szinten mérlegelve, d) kényelmi, szociális, kulturális szempontok, e) városképi, esztétikai szempontok. A tetszetős városkép kialakítását a tervezés során nem szabad háttérbe szorítani. A célkitűzés hangsúlyozottan az legyen, hogy ne csak a városközpont és egyes kiemelkedő idegenforgalmi centrumok megjelenését tegyük kedvezőbbé, hanem a város egész megjelenését is, szervesen illesztve azt be a fejlesztés egészébe. Az előbbi felsorolás nem jelenti a szempontok rangsorát. A megoldandó feladatokat a települések jellege, a helyi adottságok szerint mérlegelve kell súlyuknak megfelelően számításba venni. 5. A városrendezési terveket nem szubjektív módon, tehát a tetszésre, vagy a nem tetszésre bízva, hanem reális elemző vizsgálatok alapján objektív szemlélettel kell elbírálni.