Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - III. Horváth Imre: Felületaktív anyagok hatása a szennyvíztisztító berendezésekben végbemenő ülepedési folyamatokra

Vízálláskapcsolati összefüggések 79 Az előbbiekben azt állítottuk, hogy 4 = a Q

2 = (a

s + a

f) Q

2, (15) ahol a

s — a súrlódási veszteséggel arányos mennyiségeket és aj — az alak megváltozásával arányos mennyiségeket foglalja magában. Az a = a, + a, együtthatóban szereplő mennyiségek: a nedvesített fe lület (F), a hidraulikus sugár (R) és az ellenállási tényezők (A és f), a vízhozamhoz hasonlóan, közelítőleg a vízállás (H) folytonos függvényei (egy-egy szakaszon belül : meder, átmenet, hullámtérrel megnövelt meder). Ezzel az (1) és (2) összefüggésekben felállított hipotézisek helyességét igazoltuk. Fentiek alapján — véleményünk szerint — a bemutatott eljárás alkalmas egy természetes vízfolyás valamely két gázló közötti szakaszán egymáshoz közelfekvő keresztszelvények között igen érzékeny vízálláskapcsolati összefüggés meghatározására. Lényeges szempontként említhetjük, hogy az összefüggés egy árhullám több különböző, nem permanens észlelési adata alapján is meghatározható még olyan vízfolyásra is, ahol az árhullámok levonulása mederváltozást is okoz és ezérl a különböző árhullámok esetében, még a tetőző vagy a völgyelő, egyébként közel permanensnek tekinthető vízállásadatok sem homogének. Az eljárás hátránya, hogy a vízállásészlelésekkel egyidejűleg vízhozammérést is kell végezni. A leírt közelítő feltételezések mellett permanens vízmozgás esetére vonatkozó vízálláskapcsolati összefüggés határozható meg. IRODALOM 1. Agroszkin, I. J.—Dmit ijev. G. T.—Pikalov, F. I.: Hidraulika. Tankönyvkiadó, Budapest 1952. 2. Bogárdi, J.: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában. Akadémiai Kiadó, Buiapest, 1952. 3. Németh F.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. t /