Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - III. Horváth Imre: Felületaktív anyagok hatása a szennyvíztisztító berendezésekben végbemenő ülepedési folyamatokra

AUTOMATIKUS ÖNTÖZÉSI FELVÍZSZÍNSZABÁLYOZÓ MtKÖDÉSI FELTÉTELEI Az automatikus vízszinszabályózó berendezésekre vonatkozó vizsgálatokat egy 1959 évi franciaországi tanulmányút [2], majd ezt követően néhány NEYRPIC gyártmányú kisméretű kísérleti célú berendezés beszerzése indította meg. A kísérleti célra behozott berendezéseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Tiszalökön egy 200 m hosszú kísérleti csatornába építette be és itt 1961-ben félüzemi körülmények között elkezdődött a berendezések kipróbálása. Mivel a vizsgálatok kedvező eredménnyel jártak, alkalmazásukat az intézet javasolta [3]. Tisztázni kellett az egyes berendezések működési feltételeit is. Az Intézet Vízépítési Kutatási Osztálya által végzett ilyen irányú vizsgálatok eredményeinek egy részét az alábbiakban ismertetjük. Egy felvízszinszabályozóra működés közben általános esetben túlzottan sok, és főleg nehézen meghatározható erő működik (1. ábra). Ezek együttes figyelembe vétele igen nehézkes sőt — a Pd dinamikus nyomóerő nagyságának és támadás pontjának meghatározási nehézségei miatt — általános esetben majdnem keresztülvihetetlen. Pa nagysága és helye ugyanis olyan tényezőktől függ, amelyek egymás függvényei s így többszörös függvénykapcsolatokat kellene felírni, viszonylag könnyen kezelheti formában. A dinamikus felhajtóerő okozta nyomás a zárólap egy tetszőleges pontjában általános esetben a 2. ábra jelölései szerint a sebességváltozásra vonatkozó bizonyos feltételek és a lap szélén haladó áramvonalra felírt Bernoulli egyenlet alapján az alábbi módon számítható: H ERNÁD Y ALAJOS

1 1. ábra. Felvízszínszabályozóra működés közben ható erők 2. ábra. Felhajtóerőből származó nyomások meghatározása Ha ht < hf — h

a; — У 1 Hernád у Alajos oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel tudományos munkatársa.