Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - VII. Ismertetések

•514 Ismertetések A villamos áramvezetés és ellenállás tényezőjét szárazon és vízzel töllöll csöveken különböző üzemnyomások mellett vizsgálva a legkedvezőtlenebb esetben is Ebből látható, hogy az ac. nyomócső védőföldelésnek nem, de kábelburkolócsőnek annál előnyösebben használható. Л különböző anyagvizsgáló intézetek a mechanikai szilárdságok megállapítására vonatkozó kísérlet sorozatait (gyűrűfeszültségből és hajlításból eredő húzószilárdság, élnyomás, hosszirányú nyomás, ütőszilárdság stb.) számszerűleg is ismerteti a szerző. Kitér a víztartalom, valamint a fagyasztás által előidézett szilárdság változásra . Külön tárgyalja a cementet tartalmazó készítmények utólagos szilárdulását, amely a dikalciumszilikát hidratáeiójára és a szabaddá váló mésznek kalcium karbonáttá való változására vezethető vissza. Л különböző szilárdságok egy év után mintegy 15%-kal emelkednek és a további évek során kisebb mértékben bár, de szintén emelkedő irányzat észlelhető. Az ac. nyomócsöveken végzett koptatási kísérletek szerint erősen homokos vizel, zagyot nem célszerű a csövekben vezetni (a hazai gyakorlat is ezt mutatja), ezzeí szemben a normális mennyiségű hordalékot tartalmazó víz vagy szennyvíz vezetésére az ac. nyomócső bármely más anyagú csőhöz hasonlóan felhasználható. A dinamikus terhelések vizsgálata homokos és kötött talajban, valamint a közúti forgalom okozta igénybevétel vizsgálata NÁ (iOO-as csövön azt mutatja, hogy ha a csöveket a földbe gondosan tömörítve, ill. jó aláágyazva helyezzük el, akkor a fektetési mélységtől és a talajnemtől függően a normális igénybevételt elbírják. Gépi tömörítést (béka) csak 30 cm-es él fölötti takarás után szabad megkezdeni. A kémiai behatások vizsgálatához a szerző előrebocsátja, hogy az elektrokémiai korrózió az ac. nyomócsövek rossz áramvezető képessége folytán eleve kizárt és ezért csak a cső cement tartalmára káros, savas oldatok behatásával foglalkozik. A pH érték és a mész-szénsav egyensúly, valamint a víz keménységének szabatos meghatározásán túl a szulfátredukció jelentőségét az ac. nyomócsövek belső korróziója szempontjából taglalja. Megállapítja, hogy a berlini vízvezetéki víz a csövek belsejében elváltozást nem okoz, viszont az agresszív szénsav behatásával szemben a víz foszfátozása (dinátriumhidrogénfoszfát) kedvező hatású. Részletes sósav, kénsav, szulfid, ortofoszforsav, ammóniumklorid, salétromsav, ecetsav, festődei-, vágóhídi-, mosodai-, tejipari szennyvíz kísérletek.egészítik ki ezt a rendkívül érdekes fejezetet. A külső korrózió hatását számos hollandiai és amerikai földbefektetett, idővel kiásott próba vezeték csövein végzett vizsgálatok alapján úgy lehet értékelni, hogy ahol a talajvíz pH értéke ti alatt van, külső korrózióval számolni és ezért védőimpregnálást alkalmazni kell. A kiterjedt bakteriológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy az ac. nyomócső falain és a REKA kötéseken keresztül baktériumok nem tudnak áthatolni. Az ac. nyomócsöveken elsőízben végrehajtott radioaktivitási kísérletek szerint a csövek a gamma és neulron besugárzások eredményeképpen a lekötött és megszilárdult cementnek megfelelően viselkednek. Az azbesztcement összaktivitása: edzett acél réz lágy acél szemben. 23,9 (цС/д azbesztcement). Ez az érték radiókémiai szempontból nem túl magas, de biológiai szempontból már jelentékeny. Érdekes megfigyelés, hogy a csövek szilárdsága gamma besugárzás következtében emelkedik.