Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - VII. Ismertetések
Holló I.: Az azbesztcement nyomócső 515 A tervező és a kivitelező szempontjából igen fontos a régebben lefektetett és újból kiásott csövek beható szilárdsági és korróziás vizsgálata. Sok nyugatnémet, holland, angol, olasz, amerikai ivó-, tenger-, sós- és szennyvíz, valamint trágyáié vezetékből kiemelt csövek a gyakorlati alkalmazhatóságot várakozáson felül alátámasztották. Az alkalmazási terület kiszélesítése ezzel a csőfajtával szerzett gyakorlati tapasztalatokat majd tovább bővíti. A csövek összekapcsolására eddig felhasznált összes kötésmódokat: a Gibault, Simplex, Super-Simplex, Ringtite, Selftite, Toschi, Magnani, EFK, Triplex, Komeet, Himanit, és legrészletesebben a REKA-kötést ábrák, képek és kísérleti leírások szemléltetik. A húzóerőknek is ellenálló kötésekkel (függőleges kútcsövek 300 m mélységig vagy vízszintes áthúzás esetében) külön fejezet foglalkozik. A gumi a csőkötések legrégebben használt tömítő anyaga, de ma már sokfajta szintetikus anyag, mint a Neopren, Perbunan, Vukollen, Vulkapresse, Silikongumi stb. is nagyon jól használhatók. Ezek tulajdonságaira bő kísérleti anyag található. Az idomdarabok különböző fajtáinak felsorolása részben ac. részben ö. v. anyagból egészítik ki ezt a fejezetet. A csövek passzívé s aktív (bevonat, inhibitorok, fluátozás, szulfátellenálló cement alkalmazása) korrózió elleni védelmét összefoglaló fejezet után a cső szállítás, fektetés, és alkalmazhatóság kérdéseire kapunk felvilágosítást. A DIN 19801 alapján táblázat készült arra vonatkozólag, hogy 100 m vezetékhosszra mennyi a nyomás és időtartam által meghatározott, megengedeti vízfelvétel (az ac. nyomócső belső felülete ugyanis vizet szív magába, de ez a csőfalon nem tud áthatolni !). A nyomócső vezetékek számítása címszó a nyomásesés különböző kutatók által összeállított képleteit diagramban foglalja össze részletes ismertetés után. A diagramban v - m/s, 7í = a hidraulikus radius, J = nyomásesés. A 2. ábra mutatja, hogy az eredmények burkoló görbékkel határolhatók és gyakorlati szempontból egymástól nem mutatnak nagy eltérést. A Prandtt— Coleb rook képlet bevezetése folytán azonban a felsorolt képletek már meghaladottak és a szerző a Q, v, t összefüggéseit az egvenes csövekre egész 1000 mm átmérőig к = 0,025 és 12 C° hőmérsékletű víz esetére táblázatosan adja meg. Foglalkozik az idomdarabok, armatúrák és keresztmetszet változások által előálló nyomásveszteségek számításával is. Befejezésül a nyomáslengést és a gázvezetékek nyomásesését, valamint a sztatikai számításmódokát ismertetve gyakorlati példákat dolgoz ki egy gáz és egy vízvezeték méretezésére. A könyv 250 irodalmi és 53 db vizsgálati jegyzőkönyv hivatkozást, valamint az e tárgyban megjelent szabványokat (a jugoszláv és a magyar szabványok kivételével) tartalmazza és a 38 oldalas függelékében az eredeti ISO ajánlást,"valamint a vonatkozó nyugatnémet szabványokat teljes szövegében közli. Ezért ez a hatalmas munka a Nyugaton készített ac. nyomócsövek „bibliájának" tekinthető, de hazánkban az MSZ 4742*és 4745 alapján készült nyomócsövekre és tartozékaikra nem minden ben vonatkoztatható. Nálunk a különböző nyomásfokozatok, az általános külsőbelső bitumenes impregnálás, a nagyobb átmérők 1000 mm-ig, a REKA-kötések és sok idomdarab fajta hiányzik. Ez azonban a hazai tervezéssel és építéssel foglalkozó szakemberek előtt a rendkívül értékes könyv használhatóságát semmiben sem csökkenti. 2. ábra. Különböző kutatók által számított egyenletek értékeinek összehasonlítása