Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - VI. Rövidebb közlemények
520 Rövid közlemények Az ábrát szemlélve, látható, hogy a legrövidebb periódusidő а дь = — értéknél, a leghosszabb pedig ott adódik, ahol </ь ériéke vagy nagyon kicsiny a q s z-hez viszonyítva, vagy csak valamivel kisebb q s z értéknél (ahol viszont a T p másik összetevője, lesz nagy). Ezek után vizsgáljuk ab) esetet, vagyis amikor а 9ь nagysága állandó. Itt abból a feltételezésből indulunk ki, hogy К = constans 9b = constans. Ilyen feltételezések mellett ábrázoljuk az (5) összefüggést a 2. ábrán egy olyan koordinátarendszerben, melynek vízszintes tengelyére q s z, függőleges tengelyére pedig Tp értékeit mérjük fel. A függvényt az előzőekben leírtakhoz hasonlóan megvizsgálva, a következőket találjuk. Függőleges asszimptóta a q s z = Çb helyen van. A vízszintes asszimptóta magasság t m = — (9) 9ь Zérus helye és szélsőértéke a függvénynek nincs. Megjegyezzük, hogy a 2. ábrán felrajzolt T p függvény a 9b = 800 l/perc és а К = 1000 1 esetnek felel meg. A függvénynek a 9sz < 9b értékekhez tartozó részét itt sem tüntettük fel. Az ábrát személve látható, hogy a periódus idő q s z növeK kedésével állandóan csökken és asszimptotikusan közeledik a — 9b értékhez. Az előzőekben — bizonyos feltételezések mellett — vizsgáltuk az átemelést befolyásoló tényező kapcsolatait kifejező (5) összefüggést. Ennek segítségével a benne szereplő négy tényező közül hármat tetszőlegesen felvéve a negyedik számítható. így például egy adott 9ь értékhez felvesszük a q s z és К értékét és számíthatjuk a Tp periódusidőt. Vagy az adott 9b-hez a q sz és Tp értékét vesszük fel és a szükséges К térfogatot határozzuk meg. Ez az eljárás azonban még mindig hosszadalmas, a tényezők optimális kapcsolatának kiválasztása még mindig sok próbálgatással jár és sok hasznavehetetlen számítást eredményez. Ezt felismerve, a továbbiakban olyan módszert igyekszünk kidolgozni, amellyel, az eddigiek összegezéseképen egyszerűen és gyorsan lehet a tényezők változásait meghatározni és a gyakorlat számára hasznosítani. Az (5) összefüggésben szereplő négy tényező együttes változását egy úgynevezett kapcsolt vonalsereges nomogram segítségével tudjuli szemléltetni. Ennek megszerkesztése céljából alakítsuk át az (5) összefüggést olymódon, hogy annak mind a bal, mind a jobb oldala két-két változót tartalmazzon. így az alábbi összefüggést kapjuk: 1o • 0 1000 -r T fc л!perc т ~r 2000 3000 4000 5000 6000 = _ + _ к 9b 9sz — 9b Ezután vezessünk be egy t segédváltozót a következő módon : ábra. A periódusidő és a szivattyúzott vízhozam összefüggése. = — + ~ К 9b 9sz — 9b = t (10)
