Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - II. Szebellédy Lászlóné: Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest, 1963. szeptember 9-14.

414 Szebellédy Lászlóné a nemzetközi Munkabizottság elé, ők tartják a kapcsplatot az egyes konferen­ciák közötti időben és vesznek részt a további munka kijelölésében. A Munkabizottság vezetője: Dr. Klaus Schwarz (Német Demokratikus Köz­társaság). A Munkabizottság tagjai: B. Bratowanov (Bolgár Népköztársaság), Dr. H. Koriath (Német Demokratikus Köztársaság), Dr. V. В. Novikov (Szovjetunió), Dr. A. Radu (Bomán Népköztársaság), Dr. К. Stehlik (Csehszlovák Népköz­társaság), Dr. Szebellédy Lászlóné (Magyar Népköztársaság), Dr. J. Wierzbicki (Lengyel Népköztársaság). A Konferenciát Szászhelyi Pál az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese nyitotta meg, aki ismertette a szennyvízöntözés múltját, jelenlegi hely­zetét és a fejlesztés lehetőségeit hazai viszonylatban. Kiemelte a népgazdasági jelentőségét, összefoglalta azokat a szervezési teendőket és intézkedéseket, amelyek a hazai szennyvízöntözés nagyobb arányú kiterjesztéséhez a jövőben szükségesek. A következő előadásban Dr. Klaus Schwarz számolt be a szennyvízöntözés nemzetközi kérdéséről és a szocialista országokban a fejlődés jelenlegi állásáról. Ismertette a szennyvízöntözés továbbfejlesztése szempontjából legfontosabb alap­vető feladatokat. Összefoglalta a nemzetközi együttműködés keretében 1959 óta elért eredményeket és megállapította, a jővő szempontjából fontos, hogy a tovább­fejlesztést ne csak tudományos területen, hanem a gyakorlatban, mindenek előtt tapasztalt tervezők cseréjével is, elősegítsük. A Konferencia második és harmadik napján megtartott előadások zöme a Harmadik Szennyvízöntözési Konferencia súlyponti kérdésével az ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott. A beküldött előadásokat tárgykörök szerint egy-egy összefoglaló ismertette. Kálmán Miklós összefoglalójában W. Krüger, I. P. Kanardov és V. M. Novikov . előadásai alapján mezőgazdaságilag hasznosított ipari szennyvizekkel a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról szá­molt be. Beszámolt romániai kísérletekről a keményítőgyártás és kenderáztatás szennyvizeinek felhasználásánál, valamint a csehszlovák élelmiszeripari szennyvíz­hasznosításoknál elért eredményekről. Herédy Sándor négy lengyel szerző előadását ismertette. A kísérleteket Len­gyelországban szerves festékanyagokat gyártó üzemek szennyvizével, cellulóz és papíripari szennyvizekkel, valamint len és kenderáztatók szennyvizével végezték. Bartha Tibor által ismertetett dolgozatok közül az egyik egyészségügyi vonat­kozású volt és a szennyvízöntözés higiéniai kérdéseivel foglalkozott. A másik elő­adás is hasonló tárgykörben a mezőgazdaságilag hasznosítható szennyvizek elő­kezelésének és a szennyvíziszap hasznosításának kérdésével foglalkozott igen be­hatóan. Az utolsó összefoglalót Járányi György állította össze, és a szennyvizek mező­gazdasági hasznosításának jelenlegi helyzetét tárgyalta Lengyelországban, Cseh­szlovákiában és Magyarországon három beküldött előadás alapján, amelyek azon­ban az ipari szennyvízelhelyezés ismertetésén kívül a városi szennyvízhasznosítás­sal elért eredményekre is kitértek. Az előadásokat követő hozzászólások közül két témacsoportot kell kiemelni a további munkaterv szempontjából. Az első az egész éves szennyvízelhelyezés terén a kutatások továbbfolytatásának fontossága, a másik a vizsgálati módszerek és a vizsgált komponensek egységesítése valamint a szennyvizet szolgáltató ipartelep technológiájának részletes leírása. Nagy jelentőségűek voltak azok a hozzászólások,

Next

/
Thumbnails
Contents