Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - II. Szebellédy Lászlóné: Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest, 1963. szeptember 9-14.

Szennyvízöntözési Konferescia 415amelyekben egészségügyi intézmények képviselői hangsúlyozták az együttes munka fontosságát. Az előadások és hozzászólások után Stelczer Károly, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója zárszavában megállapította, hogy — bár az. első pillanatban úgy tűnik, mintha a szennyvízöntözés nagy tárgykörén belül a szennyvizek elöntözése az ipari szennyvíztisztítás technológiájának egyik fajtája lenne — az elhangzottakból az tűnik ki, hogy az ipari szennyvizekkel való öntözés épp olyan határterület az egészségügyi, mezőgazdasági és műszaki kutatások terén, mint a városi, illetve háztartási szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának komplex feladata. Az ipari szennyvizek nem tartalmaznak ugyan fertőző kórokozókat, mégis az ember- és állategészségügy, a növény- és talajvédelem szempontjából egyaránt fontos a mérgezőanyagok határértékeinek megállapítása, ami mindhárom szakágazat közös feladata. Továbbiakban, a gyakorlati munkánál, ezeknek a megállapított határoknak betartása és ellenőrzése már műszaki feladat. A kutatási és gyakorlati kérdések tehát csak a mezőgazdasági, egészségügyi és műszaki szakemberek egymást támogató és egymás szempontjait a legmesszebbmenően figyelembe vevő közös munkával oldhatók meg. Az előadások befejeztével a Konferencia résztvevői tanulmányi kiránduláson vettek részt. Megtekintették a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet pesterzsébeti kísérleti telepét, mely a Fővárosi Csatornázási Művek délpesti szennyvíztisztító telepe mellett, kb. 5 kh nagyságú területen létesült, és ahol tisztított és tisztítatlan szennyvíz egyaránt rendelkezésre állt. A telepen a szennyvízzel öntözött vetés mellett tenyészedény kísérleteket is végeztek, amelyeknél különböző klórmennyiségekkel kezelt szennyvizek és különböző koncentrációjú detergensekkel szennyezett vizek hatását figyelték meg a növények fejlődésére. Különösen nagy érdeklődést váltottak ki ezek a tenyészedénykísérletek. A tanulmányi kirándulás második állomása az 1959-ben, Debrecenben létesített kísérleti szennyvízöntöző telep volt. A négyéves kísérletsorozat célja az volt, hogy a külföldi eredmények hazai körülményekre való alkalmazása és az általános érvényű tapasztalatok levonása mellett adatokat tudjon szolgáltatni Debrecen város szennyvizének nagyüzemi elöntözéséhez és az öntözőtelep tervezéséhez. A telepen elhangzott négy előadás közül az első a kísérleti szennyvízöntöző telepen végzett mezőgazdasági, vízgazdálkodási és talajminőségi kutató munkát, a második a kísérleti telepen dr. Jeney Endre vezetésével végzett bakteriológiai vizsgálatokat ismertette. Ez utóbbi a külföldi résztvevők részéről élénk hozzászólásokat és vitát váltott ki. Ugyancsak nagy érdeklődéssel hallgatták Zalán ff у László előadásában a debreceni szennyvízöntözés üzemszervezési, gazdaságossági és szervezeti kérdéseinek ismertetését. Ez utóbbi előadás Debrecen város szennyvizeinek nagyüzemi elhelyezésével kapcsolatban ismertette az előzetes tetveket. Megtekintették még a résztvevők a Szabadegyházán működő szennyvízöntöző telepet. Itt a szeszgyár szennyvizével öntöznek. A gyár főként melaszt és szeszburgonyát dolgoz fel. Szennyvizét, amelynek összes oldott sótartalma igen magas, és ammónia, valamint pH tartalma is károsan befolyásolta a levezetés céljára szolgáló vízfolyás vízminőségét, két éve használják fel öntözésre. A már említett magas sótartalom kb. 50%- a káliumsó, aminek magas trágyaértéke a mezőgazdaságban igen jól hasznosítható, az eredeti szennyvizet azonban magas sótartalma miatt öntözésre csak kellő hígítás után lehet felhasználni. Erre a célra háromöblű keverő tárolótó szolgál. A keverést vízminőségi vizsgálatok alapján végzik. A tele-