Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - II. Szebellédy Lászlóné: Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest, 1963. szeptember 9-14.
SZEJVNYVÍZÖNTÖZÉSI KONFERENCIA Budapest, 196;{. szept. 9—14. Dr. SZEBELLÉDY LÁSZLÓNÉ Az ipar fejlődésével és a lakosság életszínvonalának emelkedésével együtt növekvő mennyiségű szennyvizek vízfolyásokra gyakorolt káros hatását ma már nem csak a szakemberek ismerik, hanem az a nagyközönséget is foglalkoztatja. A néhány évvel ezelőtti felfogással szemben ma már tudjuk, hogy pusztán szennyvíztisztítással nem lehet célt érni. A felszíni vizek védelme sokkal összetettebb prob•léma. A növekvő vízigények kielégítése a rendelkezésre álló vízkészletekből az egész vízgyűjtőre, sok esetben több országra kiterjedő tervszerű vízminőséggazdálkodást követel, amelynek egyik fontos szempontja minél több szennyező anyag visszatartása és újból hasznosítása. Magas trágyatartalma miatt a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása a hulladékanyag felhasználásának egyik legjobban bevált módja. Ezen túlmenőleg a fejlettebb iparral rendelkező országok példájából azt is láthatjuk, hogy a mesterséges biológiai tisztító berendezésekből kikerülő szennyvizek — még akkor is, ha egészségügyi szempontból kifogástalanul működik a berendezés — magas nitrát és foszfáttartalmukkal kedvezőtlenül befolyásolják a vízfolyások életét, trágyázó hatásuk alga túltermelésben jelentkezik, ami a vízellátásban zavart okoz. Nem véletlen tehát hogy a szennyvízöntözésnek legrégibb múltja az iparilag legfejlettebb országokban van. A kérdés időszerűségének volt következménye, hogy a szocialista országok Tudományos Akadémiáinak nemzetközi együttműködése keretében Berlinben megalakult Nemzetközi Szennyvízöntözési Munkabizottság 1959-ben megtartotta első Munkaértekezletét, amelyen úgy határoztak, hogy a tudományos kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok kicserélésére kétévenként szennyvízöntözési konferenciát tartanak. Ennek a határozatnak megfelelően rendezte meg az Oiszágos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának támogatásával 1963 szeptember havában Budapesten a Harmadik Szennyvízöntözési Konferenciát. A szocialista országokat 20 külföldi résztvevő képviselte, akik közül a legtöbben előadással is szerepeltek. A beküldött előadások szövegét a résztvevők magyar német, és orosz nyelven kézhez kapták. A konferencián az anyag nagy terjedelmére való tekintettel csak az összefoglaló referátumok és а hozzászólások hangzottak el. A tárgyalás nyelve magyar, német és orosz volt. A külföldi résztvevők közül azoknak a névsorát közöljük, akik országukat a Munkabizottságban képviselik. Ezek a munkabizottsági tagok viszik a kérdéseket összegyűjtve