Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - V. Ismertetések

Merényi M.: A vízi acél és gépszerkezetek német szabványa 395 Sodronyköteleknél a kötélerőnek kisebbnek kell lenni, mint az alábbi biztonsági tényezőkkel osztott szakítóértékeknek : üzemi esetben v = 6 különleges ,, v = 5 rendkívüli ,, v = 3 ellensúlyoknál általában v = 5 Ezeknél az értékeknél feltételezzük, hogy a korong- és kötélátmérő alábbi viszonyszámait j betárják: D D mm — ajanlott — d J d Duzzasztóknál 25 30 Hajózsilipeknél 30 40 Kiegyenlítőgörgőknél 10 — Kötéldoboknál fenti értékek 20%-kal csökkenthetők. Л kötélhornyot meg kell munkálni, annak sugara a kötélátmérő 0,53-a legyen. A köteleket a lehető legkevesebb iránytöréssel vezessük, az S alakú kötélvezetést lehetőleg el kell kerülni. Görgőkben, sarukban, csuklókban megengedett Hertz-feszültségek Centrikus terhelés Excentrikus terhelés hajózsilip duzzasztó hajózsilip duzzasztó Üzemi eset 1,4 а,

г 1,6 1,6 a

s

z 1,8 o

e

z Különleges eset 1,6 a,

z 1,8 a

t

z 1,8 a

s

z 2,0 ст„

2 A szakítószilárdság értékét a legkisebb keménységű alkatrésznek megfelelően kell behelyettesíteni. Edzett felületek esetén ezek az értékek külön vizsgálat alapján növelhetők. Rendkívüli esetre nem kell Ilertz-feszültségeket kimutatni. Pontszerű felfekvés esetén fenti értékek 50%-kal növelhetők. A duzzasztók általános kialakítására, illetve állékonyságának igazolásával kapcsolatban hasonló értékes előírásokat tartalmaz a DIN 19700 és DIN 19702 sz. szabvánv. ÖSSZETETT MEDREK VÍZSZÁLLÍTÁSA Ismerteti: TÖRÖK LÁSZLÓ Agaszieva, Sz. I. — Barekján, A. S.: Izmenenie szrednih szkorosztej glavnogo ruszla i koéfíicienta Sczi pri prohozsdenii padovka. Meteorologija i Gidrologija, 1961. 9. sz. 36-39. ol. Szpicin, I. ['. : О vzaimodejsztvii potokov osznovnogo ruszía i pojmü. Meteorologija i Gidrologija, 1962. lü. sz. 22-27. o. Egy vagy két oldalon hullámtérhez csatlakozó összetett medrek vízszállítását a gyakorlat legtöbb esetében úgy számítják, hogy a medret és a hullámteret különválasztják és az egyedi hidraulikai jellemzőkből (érdesség, nedvesített keresztmetszet és hidraulikus sugár) külön számítják az egyes részek vízszállítását. Az egyes részfelületek érintkezését a hidraulikai sugárhoz szükséges nedvesített kerület számításánál figyelmen kívül hagyják. A számítási módszer feltételezi, hogy az egyes részek középsebessége a vízállás növekedésével eltérő mértékben bár, de folytonosan növekszik, a vízszállítás ugyancsak folytonosan emelkedik, sőt a hullámtéri partélek elérésekor a vízhozamgörbének a nagyobb vízhozamok felé irányuló törése van.