Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - V. Ismertetések
394 Ismertetések Gépszerkezetek méretezése A gépelemek méretezése szempontjából az egyes részekre legkedvezőtlenebb duzzassztóhelyzet a mértékadó. Az acélszerkezeteknél felsorolt terheléseken kívül figyelembe kell venni a) a futó és vezetőgörgők súrlódását, b) a tömítések súrlódását, c) kötélkorongok vagy fogazott rudak súrlódását, vagy a csulós láncok esetleges iránytöréséből származó erőhatást, d) a futóművek, ill. láncok vagy egyéb kapcsolóelemek súlyát, e) a gyorsításra fordítandó erőhatásokat. A mozgatóerőket időbeli megoszlásuknak megfelelően összegezni és grafikusan ábrázolni is kell. A felsorolt erőket az induláskor 15 s időtartamig 20% többlettel kell figyelembe venni. A gyorsulást, ha más feltételezés nem tehető, 1 s alatt kell számítani. A súrlódásokat, felhajtóerőket stb. fel- ill. lefelé mozgás esetében előjelhelyesen, értelemszerűen kell összegezni. A mozgatómotort a szükséges teljesítmény szerint választjuk. Az egyes géprészeket abból a szempontból is meg keil vizsgálni, hogy a motor által kifejtett teljesítményt is fel tudják-e venni. A hatásfokokat figyeíembe kell venni. Szükség kézihajtás alkalmazásánál előírás, hogy fejenként 8 kpm/s vehető figyelembe. A géprészek méretezése A szokásos statikus és dinamikus terhelésekre, palástnyomásra és Hertz-feszültségre való méretezésen kívül — a vasszerkezetekkel egyöntetű számítási eljárás kidolgozásához ki kell mutatni, hogy a fellépő feszültségek a folyási határhoz képest az alábbi értékek alatt maradnak : Üzemi esetben <r m eg = 0,4 a t Különleges ,, CT me g = 0,5 a f Rendkívüli ,, <7 me g = 0,8 o f ha van törőelem a motor és a gép között, <7 m eg = 0,9 <7f ha nincs törőelem a motor és a gép között. Váltakozó és ismételt terhelést csak az üzemi esetben kell vizsgálni ; a Wöhler görb ékből kivehető feszültségeket a tényleges igénybevétel 1,3 biztonsági szorzóval növelve sem lépheti túl _ 1 Tmeg — ^meg összetett feszültségi állapotban <r vis z = Уст 2 + Зт 2 = 0,57 o\. A tengelyek elfordulási szöge a használat gyakoriságától függően nem lehet nagyobb, mint 1/4 — 1/3° folyóméterenként. A fogaskerekek méretezésére a HÜTTE II. A. kötet 28. kiadásában foglaltak az irányadók. Percenkénti 10 fordulatnál kisebb sebesség esetén csak a foglábak szilárdságát és a felületi nyomást kell vizsgálni. Csuklós láncokban biztosítani kell minden elemre az egyenlő tehereloszlást. A palástnyomás csapok és hevederek között ritkábban mozgatott szerkezeteknél (pl. duzzasztók) S 900 kg/cm 2. Gyakrabban mozgatott szerkezeteknél (pl. hajózsilipek) S 700 kg/cm 2. Ezek az értékek üzemi esetre vonatkoznak. Kenés, fenntartás lehetőségét biztosítani kel). Az alkalmazott anyagoknak az alábbi minimális szakítószilárdsági értéket kell elérni: hevedereknél csapoknál 5000 kg/cm 2 6000 kg/cm 2
