Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - IV. Rövidebb közlemények

Vízhozamnyilvántartási szelvények 381 с) tapasztalati vízhozamgörbe a felvízi szakaszon, ahol leszívás már nem érvényesül, ugyancsak az elméleti vízhozamgörbe szerint beállított alvíz zel. Л görbékből megállapítható, hogy a 7,5 cm magas padka a felvizet csak kb. 11 cm-es szintig emeli az elméleti vizhozamgörbe fölé, egyébként kisebb vízmélység áll elő, még akkor is, ha az alvizet az elméleti vízhozamgörbe szerint állítjuk be. Annak megállapítására, hogy mi okozza a mérőszelvény feltöltődését, Pitot csöves sebességeloszlásméréseket végeztünk a mérce szelvényében és egy távolabbi felvízi szelvényben. A felvízi szelvény és a mérceszelvény helye a 3. ábrán látható. Megállapítottuk, hogy közvetlen a fenékcsatorna fala mellett kritikus függély van, amelynek a fenékcsatornába eső szakaszán a sebesség kisebb, mint a felvízi szelvényben. Л kritikus függély sebességeloszlása a 6. ábrán látható, összehasonlítva azzal a sebességeloszlással, amely a felvízi szakaszon a csatorna tengelyvonalától ugyanolyan távolságra eső függélyben tapasztalható. Valószínűleg a fal melletti sebességcsökkenés is oka a fenékcsatorna feltöltődésének. így ugyanis egy szemcse a fal és a fenék szögletében könnyen megáll, s ezzel mintegy vállat képez, amelyen további szemcsékből és a közéjük ülepedő finomabb ,,kötőanyag"-ból vízszintes boltozat képződhet, tehát a fenékcsatorna feltöltődési folyamata megindul. Ilyen jelenséget a modellbe adagolt hordalékszemcséknél megfigyeltünk. A 2. változat fenékcsatornája kétszer olyan mély, mint az 1. változaté. Részletesebb vizsgálatot ezzel nem végeztünk, mert módosító javaslat hangzott el, amely szerint a padka ne vízszintes, hanem 1: 5 rézsüjű legyen. Elvégezvén ezt az átalakítást, a 3. változatot kaptuk. A ferde padka célja, a padkára jutó hordalék középre terelése, s ezzel a padkán való lerakódás megnehezítése. A 3. változat vízhozamgörbéje a 4b. ábrán látható. Néhány ellenőrző méréssel meggyőződhetünk arról is, hogy ennél a változatnál az emléleti vízhozamgörbe szerint beállított alvíz már nincs hatással a felvízre. A vízhozamgörbe törésére vonatkozóan megjegyezzük, hogy 5 cm-rel a padka belső szélének szintje fölött van. Ugyanis a vízhozamot a műtárgy alsó szelvénye határozza meg, innen a mérceszelvény felé természetesen a vízszín emelkedik. A kritikus függély sebességeloszlását teljesen az 1. változathoz hasonlóan raktuk fel a Ob. ábrán. A fal 'mellett a sebesség erősen csökken, bár már nagyobb, mint az 1. változat esetén (a felvízi szelvény megfelelő függélyének sebességeloszlásával összehasonlítva). A-A ! metszet 3. ábra. A kisminta véglegesnek elfogadott 5. változata