Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - III. Zsuffa István: Hidrológiai adatok közötti kapcsolat vizsgálata grafikus úton
HIDROLÓGIAI ÉSZLELÉSI ADATOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA GRAFIKUS ÚTON DR. ZSUFFA ISTVÁN 1 A címben fölvetett problémával kapcsolatban az első kérdés az, hogy korszerű-e manapság a különböző nagyteljesítményű és egyre jobban elterjedő számológépek korában a numerikus kapcsolatszámítás (korrelációszámítás) módszerei helyett a grafikus eljárásokat előnyben részesíteni? Véleményünk szerint az az érv, amely szerint a grafikus vizsgálat alkalmazása „egyszerűbb, gyakorlatibb" mint a numerikus módszeré, nem lehet elfogadható a hidrológia esetében sem: a kötelező tudományos igényesség kárára kényelmi szempontból nem lehet engedményt tenni. A grafikus eljárások esetében kétségtelenül az egyes összetartozó értékcsoportokat jelölő pontok halmazának közvetlen szemlélete olyan összefüggésekre ill. az adatokban mutatkozó eltérő tulajdonságokra hívja föl a hidrológus figyelmét, amelyeket mechanikusan végzett numerikus számítás esetén talán észre sem venne. Véleményünk szerint azonban még sem ez a legdöntőbb érv grafikus módszer alkalmazása mellett: a numerikus vizsgálatnak is vannak olyan módszerei, amellyel az egyes adatok megbízhatóságát, az adatokban mutatkozó „trend"-et kiszámíthatjuk ill. megállapíthatjuk. Sőt az elektronikus számológépek rendkívüli teljesítőképessége a megvizsgálható kapcsolatok jellegét, számát nem korlátozza. Ä folyami hidrológia azonban leginkább olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyeknek alakulását a legdöntőbben a vízfolyás medre (szelvénye, ill. szakasza) és a nedvesített mederrész változása befolyásolja a leginkább. Ezeket a geodéziai jellegű alapadatokat numerikusan leírni lehetetlen, vagy legalábbis gyakorlatilag lehetetlen. Gondoljunk itt az árvízi mederszelvény alakjára ill. a viszgált folyószakasz vízzel telt térfogatának az áradás, vagy apadás közbeni változására. Az egyes szinguláris pontok (partéi, töltésláb, stb.) sorozata, a geológiai tényezők által meghatározott mederoldalak rézsűinek változása stb. lehetetlenné teszi numerikus függvénykapcsolat meghatározását. A grafikus módszereknek tehát azt az előnyét kell kihasználnunk, hogy a keresett kapcsolat vizsgálatánál nem vagyunk kötve az analízisből ismert függvénykapcsolatokhoz, hanem bizonyos határok között a grafikus módszerekkel szabadabban, kevesebb előzetesen felveti feltevéssel követhetjük a természet alakulását. Elöljáróban leszögezzük, hogy a grafikus módszereknek a hidrológiában való alkalmazása nem jelent könnyebbséget a kapcsolatot készítő hidrológus számára, 1 Пг. Zsuf fa István oki. mérnök, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológus mérnöke.
