Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
2. füzet - I. Fekete György: A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága
126 Fekete György 6. ábra. A Duna-tengeri hajók lehetséges kihasználási százaléka a hordképesség és a merülés függvényében. Fig. в. Percentage of possible utilization of Danube seagoing vessels depending on their carrying capacity and draught A 6. ábra a fent említett típusú nomogram sajátos példáját szemlélteti. Ez a nomogram a magyar Duna-tengeri hajókra készült, és megjegyzendő, hogy kizárólag erre a hajóparkra érvényes. Minden egyes esetben külön nomogram szerkesztendő a vizsgált hajópark jellemzőinek figyelembevételével. Az olyan belvízi utakra vonatkozóan, amelyeken különböző lobogójú hajókkal nemzetközi szállítási forgalom bonyolódik le, az egész hajópark teljes hordképessége (teljes kihasználást feltételezve) az alábbi képlettel írható fel (T A, T B, stb. az A, B, stb. országok hajóparkjának tonna hordképességét fejezi ki): 22T=2T a + 2T b+ ... +2T n, (6) A 1 1 1 1 ahol z 2t a — d a 1 • t A Í + d A 2 • t A 2 + ... + D A n • t A n + ... + D A z • t A z 1 2 ^J 1 В — Dßl ' ( si "b • 'в2 + • • • + D B n • t B n + • • • + Dbz ' tßz 1 z 2 T N = D m • t N 1 + D N 2 • t N2 + ... + D N n • t N n + ... + D N z • t N z . î Ha a kihasználás korlátozott, úgy a (2) képlet hasonló módon alkalmazható. Ha különböző országokban használt hasonló típusú hajók tanulmányozása válik szükségessé, úgy a megfelelő tagok a fenti képletekből kiemelhetők. A következő lépés a költség/előny arány megállapítása, ami úgy történik, hogy a víziutak lehetséges különböző korszerűsítésének költségét (éves alapon számítva) elosztjuk az adott hajópark kihasználható hordképességének megfelelő növeléséből származó előnyökkel. Az előnyök úgy számíthatók, ha a kihasználható tonna hordképesség növekedést megszorozzuk a többlet tonnahordképesség-napok fajlagos értékével. Az 5. ábra alapján egy további elemzés végezhető. Erre a célra a termelési (szállítási) teljesítőképességet — általános alakban — a 7. ábrán látható módon tüntetjük fel. Ez három részre van osztva. Az alsó rész a tényleges teljesítményt vagy hasznosított (kihasznált) teljesítőképességet (M) fejezi ki. A következő, felette levő rész illetve terület a hasznosítható, de tényleg nem hasznosított (kihasznált) teljesítőképességet (K k) jelenti. Végül a legfelső terület azt a teljesítőképességet mutatja, amely ugyan rendelkezésre áll, azonban külső korlátozó
