Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
2. füzet - I. Fekete György: A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága
Víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága 125« Az 5. ábra a hajópark hordképességét a vízi út egy adott szakaszán található különböző hajóút mélységek mellett lehetséges hasznosítási százalék függvényében adja meg. A hajópark különböző egységeinek (t x, t 2 stb.) hordképessége a vízszintes, az egyes hajók lehetséges kihasználási százaléka pedig a függőleges tengelyen szerepel. Az ugyanazon hajóút mélységnek megfelelő pontok összekötése egy görbét eredményez, amely arra a mélységre vonatkozóan megadja a különböző típusú hajók lehetséges kihasználását. A teljes nomogram a többi hajóút mélység hasonló görbéinek megszerkesztésével jött létre. A szóban forgó nomogram segítségével számítani lehet valamely adott hajópark teljes kihasználható hordképességét adott vízmélységre vonatkoztatva. A különböző hajóút mélységeknek megfelelően megengedhető merülés meghatározható a folyómeder adottságaitól függő biztonsági sáv levonásával, amely a hajófenék alatti biztonság feltétele. Ha a hajópark t n tonna hordképességű D n darabszámú hajóegységből áll, úgy az m hajóút mélységnél kffl kihasználási százalék mellett hasznosítható teljes tonna-hordképességet az alábbi képlet adja meg: Tg") = D n-t n- 4 m )- (2) Ha a hajóút mélységét (m + 2)-re növeljük — ami 2 deciméter növekedésnek felel meg — a lehetséges kihasználási százalék k\™ +T > értékre nő és a teljes kihasználható tonna-hordképesség ; = D n- t n- )cj™ +2 ) lesz. A fentiekre tekintettel a kihasználható kapacitás emelkedését az alábbi . képlet adja meg: (m+2) AT n = D n-t n-(l4ï+ 2 )-k№) (3) (m) A (3) számú képlet a D n egységből álló t n hordképességű hajópark kihasználható hordképességének növekedését mutatja arra az esetre, ha a vízmélységet (m)-ről ( m + 2) deciméterre növeljük. Egy sorozat különböző típusú hajóból álló hajópark esetében a hajóút mélységének növelése folytán a kihasználható hordképességben bekövetkező emelkedés az alábbi képlet alapján határozható meg: г (m-f 2) 2 AT = B x • t, (Ац" l2 ) - Mí°) + A • k (4 m+2 )- Цг У) +...•+ 1 (m) + D n-t n (/i«+ 2> - Afc0) + ... + D z . t z (*£+« - 4 m )) (4) A fenti képlet a következő egyszerűsített alakban is felírható: z (m+2) (m + 2) (m+2) 2 AT = D 1-t 1- Ak t l + D 2 • í 2 • Ak n + ... + 1 (m) (m) (m) (m+2) (m+2) + D n-t n-Ak t n + ... + D z-t zAk t z. (5) (m) (m) Az (5) képlet valamely adott hajópark kihasználható többlet hordképességét tünteti fel, amely a hajóút korszerűsítésére eszközölt ráfordítás eredményeképpen jelentkezik (amelynek következtében a hajót vízmélysége (m)-ről (m -j- 2) deciméterre növekedett) anélkül, hogy a hajópark korszerűsítésére bármi néven nevezendő beruházást eszközöltek volna.
