Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése

588 Szepessy József a munkát folytatni. Mindez az építési idő kisebb-nagyobb megnövelését jelenti. Kisebb késedelmet — amit a munkatér rövid idejű elöntése okoz — nem érdemes külön figyelembe venni. Ilyen jellegű leállást az esős idő is okoz, ezzel az építőiparban mindig számolni kell. Nagyobb árvízkárok több hónappal, — esetleg egy tél közbejöttével —- egész évvel visszavetik az építkezést. Egy többéves munka első időszakában ez a késés esetleg megfelelő szervezéssel még behozható, de már később nem. Ilyen esetben módosul a befejezési határidő, a létesítményt később lehet üzembehelyezni, később termel a népgazdaság részére. Itt nem magának az épülő völgyzárógátnak az értékét kell figyelembe venni, hanem azt kell megállapítani, hogy a tárolt vízzel milyen feladatot kellene ellátni. Az üzembehelyezés késedelméből származó kár számítható pl. a 45/1961. Korm. sz. rendelet, az ün. „Beruházási Kódex" alapján. d) Annak érdekében, hogy az egyes tervváltozatokat tisztán péziigyi alapon hasonlíthassuk össze, megkísérelhetjük, hogy bizonyos erkölcsi károkat eszmei pénzértékkel fejezzük ki. Ilyen iehet pl. az építkezés kudarca exponált építkezésen, presztízsveszteség a lakosság egy rétege előtt, mezőgazdasági jellegű területeknél stb. 4. A várható veszély értékének számítása (ad. (>.) A várható veszély értékét az eddigiek ismeretében a (2) egyenlettel számíthatjuk. Ez a képlet azonban feltételezi, hogy valamely építési fázis az építkezés során csak egyszer fog előfordulni. Ha azonban az árvíz elpusztítja a gát egy részét, annak építését újra kell kezdeni. Ilyenkor újra ugyanazok a veszélyek forognak fenn. A kockázat megnő, hiszen q

K valószínűséggel bekövetkezhet az az eset, hogy <7

( kockázatú építési fázis megismétlődhessék. E gondolatmenet alapján az olyan árvízkároknál, melyek egyes építményrészek újjáépítését teszik szükségessé, az ismétlődés valószínűségét is figyelembe kell vegyük. Ez azonban elég körülményes feladat. Gondoljunk csak arra, hogy előfordulhat, hogy pl. az 5., sőt a 6. építési fázisban bekövetkező árvíz esetén is a 4. fázisban kell az építkezést újrakezdeni. Ennek részletes számítása igen sok munkát igényelne. Egyszerűbben és kielégítő pontossággal megoldhatjuk úgy a kérdést, hogy egy helyesbítést veszünk figyelembe : összeadjuk azokat а а

л értékeket, melyek valamely munkarész újrakezdésével járó árvízre vonatkoznak, ezt az összeget nevezzük <7

u-nak. A végtelen mértani sor összegképletének figyelembevételével a helyesbítő tényező Ezzel a tényezővel kell beszorozni mindazon q

t értékeket, melyeknél ismétlődéssel számolni kell. Ha a vizsgált építési fázisok zöme ilyen, akkor szorozhatjuk az (1) képlettel számított végeredményt is. Az elért pontosság a célnak meg fog felelni. A tervváltozatok későbbi értékelésére még egy mutató lehet érdekes, az árvízkár bekövetkezésének teljes valószínűsége Q = Z « <7i (5)