Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése
A völgyzárógátak árvízlevezetése 657 illetőleg az ebből visszaszámítható átlagos kár-érték, k = K =qrk L ш Я Ii Ezeket számolhatjuk a teljes építkezésre, de számolhatjuk csak egy részére is, pl. az alsó völgyet elöntő tározott víz lefutásából származó árvizekre. A fenti értékek ismeretében azt mondhatjuk, hogy valamely к nagyságú kárt okozó árvíz q valószínűséggel következhet be. 5. Az egyes tervváltozatok összehasonlítása (ad. 7.) A tervezés során rendszerint több tervváltozatot hasonlítunk össze egymással. Itt természetesen más változatnak számít két olyan terv is, ami csak építési ütemezésben tér el egymástól. Az összehasonlítás során általában több szempontot veszünk figyelembe, pl. a rendelkezésre álló építőanyagok, rendelkezésre álló felszerelés stb., mégis döntőnek a kiviteli költséget szoktuk tekinteni. Ebből a szempontból akkor járunk el helyesen, ha az egyes változatok előirányzott E kiviteli költségéhez hozzáadjuk az árvízkár К kockázatának értékét és a (3) egyenletben E brutt 6 értékeket hasonlítjuk egymással össze. Népgazdasági síkon tulajdonképpen ezzel az összeggel kellene minden olyan építkezést előirányozni, amit „elemi kár" fenyeget. Ezt elhárítani általában nem tudjuk, de bekövetkezésének valószínűségét és a kár nagyságát számíthatjuk. Ha a valószínűségszámítást jól végeztük, akkor sok építkezés átlagát számolva az összes ráfordítás végeredményben az így számolt bruttó építési költségek összegét fogja kitenni. II. A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDJA Az előbbiekből láttuk, hogy a kockázat annál kisebb, minél rövidebb ideig tart az építkezésnek az árvízre érzékeny része, minél kisebb a veszélyt jelentő árvíz előfordulási valószínűsége (vagyis minél nagyobb árvízi hozamot vezethetünk le kártétel nélkül), és végül egy árvíz minél kisebb kárt tud okozni. Különös veszélyt jelentenek a tározott víztömeg hirtelen lezúdulásával járó árvízkatasztrófák. A kockázatot csökkenthetjük a gátépítés megfelelő ütemezésével, ideiglenes létesítményekkel (ill. végleges létesítmények ideiglenes átalakításával), a végleges gát vízlevezető műtárgyainak megfelelő méretezésével és végül az árapasztás rendszerének, vagy akár a gát teljes konstrukciójának megváltoztatásával. Munkaterek ideiglenes körülzárásánál arra kell törekedni, hogy ha a víz elönti a munkateret, akkor az csak megtöltse vízzel, de ne folyjon rajta keresztül. Ezzel elkerülhetők a nagyméretű feliszapolódások. A gát magassága terep fölött kb. 1,5—2,5 m lehet. Ennél a magasságnál már az árvízlevezető műtárgy fölött elegendő víznyomást tudunk biztosítani a víz levezetésére, de egy esetleges meghágás esetén még komoly kár a kimosásból nem keletkezik. Ilyen magasságú körgátakat általában mesterségesen megnyitni sem érdemes, mert komoly veszélyt a meghágás nem jelent, viszont egy elhamarkodott átvágással esetleg feleslegesen öntjük el a
