Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - III. Szitkey László: Magyarország víz- és csatorna ellátottsága 1960-ban

Vizsgálatok az esőztető üzemmel 549 lehet a közepes erősségű esőztetésnél szükséges fővezeték-hosszakkal számolni s ezért szükséges a berendezések kisebb-nagyobb mértékű keresztszállítása is. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy ilyen berendezések alkalmazásának előfeltétele a derékszögű négyszög alakú terület 170 m, illetve két egymás mellé kapcsolt aggregátumnál 340 m szélességgel. S zóróf ej àtneiyezèsi t à * о / s à ^Vonalhossz, /77 + Vonal (fővezeték) távolság I km Gördülő esózteto szárny ^Vonalhossz. m Vonal (fővezeték) távolság I km ,lember, Icsó" Eszközhordó * íember 7. ábra. A vonalhossztól és a szórófej áthelyezéstől függő csőszállító költségek Abb. 7. liohrtransportaufwendungen, in Abhängigkeit von der Schlaglänge und dem Regnervorschub. Ezért különösen érdekes volt az a kérdés, hogy milyen fővezeték hosszakigj vagyis hány keresztszállításig lehet még előnyös az alkalmazás (7. ábra). A keresztszállításnak két lehetőségét veszi figyelembe, egyrészt egy közvetlenül csatlakozó szomszédos, másrészt egy távolabb fekvő terület figyelembevételével, minthogy itt egymástól lényegesen eltérő munkaigényű, különböző szállítási körülmények adódnak. A gördülő berendezés előnyei a forgónkénti egyes területek számának növekedésével lényegesen csökkennek és a kísérleti példány (1959. évi építés) 2, illetve 3 keresztszállításnál már nem nyújt munkaerőmegtakarítási előnyöket. Erre a körülményre nyomatékosan reá kell mutatni, mert az ilyen berendezésekkel való munka a nagyobb beszerzési költségektől eltekintve rendkívül csábító. Más részről meg kell állapítani, hogy a konstrukció tökéletesítésével — mint azt a szállító cég közben megtette és egy saját konstrukciónál is figyelembe vettük — ez a határ még messzebb kitolható. Ebből következik, hogy a gördülő esőztetést lehetőleg kedvező területalaknál, valamint olyan termelvényeknél lehet alkalmazni, melyek egy permetintenzitást kívánnak és amelyeknél a berendezés a tenyészidő nagy részében egy és ugyanazon a területen hasznosítható. Németországi viszonyok közt ezek elsősorban a szennyvízzel öntözött legelők, továbbá kerti vetemények vagy pedig egy főként évelő takarmányoktól és cukorrépából álló vetésforgó. Végül a gördülő berendezés, valamint az állványos készülékhordozó alkalmazásánál keletkező taposási kárnak, a kézi szállításnál előállóval való összehasonlítása Időszükséglet, arában