Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - II. Dégen Imre: A vízgazdálkodási tudományos kutatás magyarországi múltja és jelentősége

528 Dégen Imre ben — tudományos és gazdasági mérlegelések alapján kell kiválasztani azokat a feladatokat, melyek helyes megoldásához a népgazdaság legdöntőbb érdekei fűződnek. A tudományos kutatás eredményeit olyan konkrétan és olyan formában kell kidolgozni, hogy lehetővé váljék azok közvetlen felhasználása a gyakorlat számára. Bár a vízügyi szervezeten belül létrejött és 10 éve működő Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a vízgazdálkodási tudományos kutatás központi szerve, mégis helytelen volna az Intézet munkájával azonosítani a vízgazdálkodási kutatást, mely több tudományterülethez kapcsolódik. Ezért feltétlen szükséges az érintett kutatóintézetekben folyó kutatások összehangolása, a vízgazdálkodási kutató munkában résztvevő intézmények között az észszerű munkamegosztás kialakítása. Ez a koordinációs munka a távlati tudomcinyos kutatási terv alapján történik. A kutatásban bizonyos fokú decentralizálást kell megvalósítani. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakmai irányítása mellett ki kell szélesíteni a kutató hálózatot a vízügyi igazgatóságok területén is. Fel kell használni a vízügyi igazgatóságok vízgazdálkodási osztályait, laboratóriumait arra, hogy a napi munkájukhoz kapcsolódóan az észlelési anyagokat összegyűjtsék és általában elvégezzék, vagy legalább előkészítsék mindazoknak a kutatási feladatoknak megoldását, amelyek gazdaságosan és ésszerűen a helyszín alapos ismeretében végezhetők el és nem igénylik az országos kutató intézetek magasabbfokú szakmai felkészültségét. Fokozottan hasznosítani kell azokat a lehetőségeket, amelyek a nemzetközi együttműködésben rejlenek. Az együttműködés tervszerűvé tételével, célszerű nemzetközi kooperáció és munkamegosztás útján törekedni kell a fölösleges párhuzamos munkák kiküszöbölésére, magasabb fokra kell emelni és hatékonnyá kell tenni, különösen a szocialista országok közötti vízgazdálkodási tudományos, és műszaki együttműködést. Erre kitűnő lehetőséget nyújt a szocialista országoknak a vízgazdálkodási együttműködés megerősítésére a KGST-ben most lérehozott szervezete. Részvételünk a különböző tudományos világszervezetek, valamint az ENSZ, az UNESCO, az EGB, és a FAO keretében hozzájárul ahhoz, hogy megismerjük és hasznosítsuk más országok tudományos eredményeit, másrészt bemutassuk a magyar tudományos kutatás fejlődését és ezzel, hozzájáruljunk a vízgazdálkodási tudomány általános fejlődéséhez. A kutatók kiváló felkészültsége, a vezetők felelősségtudata, az eddig végzett jó munka feljogosít arra, hogy bizakodva nézzünk a jövő elé: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a magyar vízgazdálkodási tudományos kutatás művelői méltó letéteményesei és továbbfejlesztői lesznek annak a szellemi örökségnek, melynek alapjait azok a kiváló vízimérnökök rakták le, akik már a múlt század elejétől kezdve, még inkább a vízrajzi szolgálat 75 évvel ezelőtt történt létrehozása óta, a vízgazdálkodási tudományos kutatás fejlesztésén munkálkodtak és keresték a jövőbe mutató új utakat.