Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

kisebb közlemények Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN A KORSZERŰ CSATORNA KARBANTARTÁS WISNOVSZKY IVÁN

1 A különböző célú csatornák és patakmedrek akkor felelnek meg céljuknak maradéktalanul, ha akadálymentesek és a vizet előírás szerint vezetik. A leggyakoribb akadályok a mederben az áthidalások és a felverődő csatomaga:. Tanulmányunk célja az, hogy a csatornákban felburjánzó gaz elleni védekezés korszerű módszerét ismertesse. A kérdés jelentőségét néhány adattal támasztjuk alá. A kisesésú csatornákban, ahol a középsebesség nem éri el a 0,3 m/s értéket, a vízalatti gaz úgy elszaporodhat, hogy a tiszta földmeder vízszállítóképességének csak kis hányadát éri el a vízemésztés. Még veszélyesebb a vízfelszín fölé növő gaznövényzet, mely még nagyobb mértékben rontja a meder vízszállító képességét. Különösen a nagyobb hordalékot szállító patakok szenvednek kárt ilyen növényzettől; a sebességét vesztett víz lerakja hordalékát és a meder feltöltődése rohamos lesz. A benőttség igen sokféle formában jelentkezik. Tanulmányunkban a mederfenéken felverődő gaz hatásának kiküszöbölésével kívánunk ' foglalkozni. Ez a mederbeni gázosodás sokkal veszélyesebb a parti növényzetnél és a mederelfajulásban, feltöltődésben úgyszólván egyedüli szerepet visz. A meder-feliszapolódással és a gazosodással együttjáró keresztszelvénycsökkenés és érdesség növekedés évenként nagy összegeket kíván meg a medrek tisztítására. Belvízrendszereink csatornáin évenként általában kétszer irtják a növényeket, de sok csatornán — megfelelő fedezet hiányában — csak egyszer irtanak többnyire kézi kaszálással vagy csuklós kaszával. A belvíz öblözeteken kívül, a patakmedrekben rendszeres vízinövény irtás nincs, részben azért, mert az igen sűrű patakmeder-hálózat tisztántartása rendkívül nagy anyagi erőt igényelne, részben pedig azérl, mert a gyakori völgyelöntések csak rövi időtartamúak, tehát nem okoznak súlyos kárt a 'mezőgazdaságnak. A káros növényzet igen gyorsan feliszapolja a medret és a fenntartás nélküli patakmedrek általában 15 — 20 évenként teljesen elvesztik vízvezetőképességüket. Ezért nagy időközönként „főjavítási" rendszerben gépi kotrással tisztítják őket. Alábbiakban az évenként ismétlődő fenntartási munkák ez idő szerint legkorszerűbbnek nevezhető módszereit és eszközeit ismertetjük és a gazdaságosság szemszögéből foglalkozunk a hagyományos és korszerű módszerekkel. Iluzai kísérletek a csatomaíenntartás korszerűsítésére A korszerű medertisztítási módszerek keresését a gazdaságosság kérdése és a munkaerőhiány sürgették. Első kísérletképpen a nagyobb csatornákon ladikokra helyezett nádvágó gépekkel próbálkoztak. Ezek az „Essox" nádvágók csak széles vízfelületeknél váltak be ott, ahol tűrni lehetett a magas nádcsonk visszamaradá1 Wisnovszky Iván oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási Osztályának főmérnöke. 9*