Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

30(5 Kisebb Közlemények 1. ábra. Csatornatiszütás spirálmaróval sát. Egyébként igen sok zavar hátráltatta a nádvágók elterjedését. Л csatorna­medrekhez való alkalmazás és az összetett növényzet irtása miatt teherbíróbb gépekre volt szükség. 1956. évben kezdődtek el a vegyszeres vízinövényirtás hazai kísérletei. Ezekről a kísérleti munkákról a kísérleteket végző Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet beszámolt, azonban az eredmények nem voltak olyanok, hogy intézményes elterjedésük indokolt lett volna. Csak az al­kalmazható anyag tekintetében volt eredmény, a technológia és az elpusztult növényzet eltávolí­tása megoldatlan maradt. Ké­sőbb az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság új gépekkel kísérelte meg a probléma megoldását. A beho­zott Ritscher York és Ritscher Moorburg gépek új módszerrel, spirálmaróval aprítják, majd víz­zel vegyítik a növényeket. Végül a mederanyaggal kevert zagyot sárcentrifugával dobják a partra. A Ritscher York úszótestekről ( 1. és 2. ábra), a Ritscher Moor­burg pedig a partról, kerekes vontatóról végzi a munkát. A gépek igen jól alkalmazhatók csatorna fenntartási munkáknál, azonban alkal­mazásuknak előfeltétele a meder optimális víztartalma, ami mellett a megfelelő töménységű zagy kialakulhat. Elegendő víz hiányában ugyanis a gép nem műkö­dik, túl sok víz esetén pedig elégtelen lesz a zagykoncentráció és a kidolgozott vízzel a szilárd anyag egy része is visszakerül a mederbe. Alkalmas körülmények 2. ábra. A Ritscher York csatornatisztító spirálmarója

Next

/
Thumbnails
Contents