Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
Laczkó A.—Starosolszky ö.: Hídnyílások 141 ahol С a műtárgyra jellemző vízhozamtényező, F 3 a szűkület keresztmetszeti területe, Ah a kiválasztott felső szelvény és a legszűkebb szelvény közötti vízlépcső, Щ a x— a súlyozott sebességmagasság a felső szelvényben és hi a súrlódásból származó esésveszteség a két pont között. A vízhozamtényező meghatározására különböző hídnyílástípusokra Kindsvater, Carter és Tracij grafikus segédleteket dolgoztak ki [6], amelyeket a továbbiakban közlünk. A vízhozamtényező több méret függvénye: С = f (m, L/b, ПЬ, в, Fr stb.), ahol m a szűkítési viszonyszám, amit azonban nem a geometriai méretekből, hanem a szelvények hidraulikai jellemzőiből | К = — FR 2 1 3j számítanak, figyelembe véve, hogy a szűkítés a keresztmetszeten belüli sebességeloszlásnak is függvényé, b = a szárnyfalak távolsága legszűkebb keresztszelvényben, L = a szárnyfalak- hossza, г = a szárnyfal belépési részének kerekített sugara, tí = a szárnyfal és a szűkítési szelvény egymással bezárt hajlásszöge, Fr = a Froude-szám a szűkített szelvényben, és még további 8 tényező gyakorlatilag elhanyagolható. A vízhozamtényezőre ható méretviszonyokra vonatkozóan az 1. ábrán látható vázlatokra utálunk. Külön magyarázatot kíván az m szűkítési viszonyszám, amely mint említettük, a továbbiakban mindig a vízhozamrészekre vonatkozik, éspedig ha a szűkítés előtti teljes mederszelvényben mozgó vízhózam Q, a szűkített szelvénynek erre a keresztszelvényre való vetületében mozgó vízhozam q. Q-q л " m=_ ~ Q ' illetve bevezetve а К = — FR 2/ 3 szelvénytényező vagy a hidraulikus modulusz n fogalmát (a Strickler—Manning-képlet alapján) és százalékban kifejezve m = 1 _ 3 100. К л + К ч + K b A többi tényező értékét az említett ábra, illetve az egyes ábrák melletti vázlatok magyarázzák. Az egyszerű hídnyílásokat a nyomás alatti átfolyásra vonatkozó hidraulikai vizsgálatoknál 4 alaptípusba soroljuk: I. típus függőleges töltés és oldalfal, II. típus rézsüs töltés ( a) 1: 1, b) 1:2 hajlással) és függőleges oldalfal, III. típus rézsüs töltés és rézsüsoldalfal ( a) 1: 1 és b) 1: 2 hajlással) zárókúppal, IV. típus rézsüs töltés ( a) 1: 1 és b) 1:2 hajlással) függőleges oldalfal szárnyfalakkal. Nyilvánvaló, hogy hidraulikailag a III. és IV. eset kedvezőbb. A hídnyílások vázlatát a vízhozamtényezőre vonatkozó 3. ábrán tüntettük fel. Megjegyezzük, hogy ha a hídnyílás aszimmetrikus kialakítású, vízhozamtényezőjét súlyozással lehet meghatározni a _ Ca к л + C b Kb к а + K b képlet segítségével, ahol a és & az egyes félnyílásokra vonatkozó index. Előre bocsátjuk továbbá, hogy a számítások során С egynél nagyobb nem lehet. Ha ennél nagyobb érték adódnék, akkor 1,0-el kell a számítást végezni.
