Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
142 / / ' ' Kisebb Közlemények 3. А С vízhozamtényező C' alapértékére vonatkozó adatokat a 3. ábrán adjuk közre. Ebben az esetben c'='kj Minden további mérethatást egy-egy szorzó javító tényezővel veszünk figyelembe. I. típusnál С = С' kp k r k w k 0 II. típusnál С = С' ky k0 III. típusnál С = С k@ k x IV. típusnál С = С' k 0 к' Ezenfelül minden egyes alaptípusnál figyelembe kell venni az excentricitást (k e), a beduzzasztást (A-t), valamint a cölöpök (kj) és pillérek (k p) hatását szintén szorzó javító tényezőkkel. Az összes szorzó javító tényezőt a szőkítési viszonyszám függvényében adjuk meg a 4 a—e ábrákon. А C" alapvízhozam-tényezővel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy értéke a) az m szűkítési viszonyszám növekedésével csökken; b) a szűkítés viszonylagos hosszának (L/b) növekedésével nő; c) legkedvezőbb esetben 0,67. A rávezetést figyelembevevő k w javító tényező értéke a szűkítési viszonyszámmal együtt nő vagy csökken, és a w/b méretviszony is vele együtt nő vagy csökken. A k r lekerekítési javító tényező a szűkítési viszonytól az r/b viszonyszám függvényében nő vagy csökken. Kis relatív lekerekítésnél (r/b < 0,06) a szűkítési viszony növekedése esetén k T értéke csökken, míg nagyobb relatív lekerekítésnél vele együtt nő. A hídtengely helyezetének ferdesége (4b ábra) minden esetben csökkentően hat, és ez a csökkentő hatás nagyobb szűkítési viszonyszámnál kevésbé jelentkezik. A vízhozamtényező a legszűkebb szelvény Froude-számának függvényében növekszik. A legszűkebb szelvény jobb- és balparti mélységének eltérő volta, azaz a négyszögszelvénytől való eltérés kis mértékben befolyásolja a vízhozamLényezőt, és minél nagyobb a jobb- és balparti mélységek összegének és a szűkítés kétszeres szélességének viszonya, annál kevésbé csökken a vízhozamtényező (4c ábra). A ábra. Hídnyílások alap vízhozamtényezője a szűkítési viszonyszám és a szűkítés relatív hosszának függvényében A hid okozta vízlépcső es a duzzssztes viszonya, ûh,l Л h
