Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

Károlyi Z. : Feladataink a hordalékvizsgálatoknál 137 tikus zörejlehallgató készülék (kavicsmeder esetén). A nyugalom és mozgás határának, vagyis a mozgó sávszélességnek a megállapítása sokkal könnyebben, gyorsabban és pontosabban megy ezzel, mint ha a fogóval tapogatjuk le a feneket. Sok hiábavaló fenékre bocsátást takaríthatunk így meg. Ezenkívül a teljes és részleges hordalékmozgás is jól megkülönböztethető a lehallgató készülékkel. Ha részleges a mozgás, vagyis csupán finom homok mozog, akkor csak zeneileg nagyon magas hangok hallatszanak, ha pedig teljes a mozgás, tehát nagyszemű kavicsok is mozognak, az mély hangú zörejekkel vehető észre. Vagyis kívánatos volna a görgetett hordalékmérés eddig követett módszerét kiterjeszteni a mozgási fázisok észlelésére is. A mozgási határokat ismerve tudjuk már, hogy nincs többé szükség az ezeket meg nem haladó vizekben a hordalékfogásra, ezzel szemben a nagyobb vízhozamoknál minél több mérést kellene végezni. Ez némileg más módszereket kíván. Nincs szükség berendezett mérőállomásokon való sűrűn megismételt mérésekre, hanem csak bizonyos vízhozamoknál (leginkább árvizeknél) végzett rövidebb mérés-sorozatokra. Viszont túlnyomórészben nagy vizekről lévén szó, célszerű volna a minél nagyobb gyorsaság elérése. Ez azt jelenti, hogy a mérést egyszerűsíteni kellene, csak azoknak az adatoknak a beszerzésére kellene szorítkozni, ami okvetlenül szükséges. Végül, minthogy a magyar hordalékfogó hatásfokának kérdése végeredményben tisztázatlan maradt, a VUV mintájú fogó Hatásfokát viszont megállapították (70%-ban), a jövőben végzendő görgetett hordalékmérések megbízhatóságának fokozása érdekében megfontolást érdemel, hogy a rendkívül bonyolult és fejlett laboratóriumi felszerelést igéhylő újabb kísérletek helyett célszerűbb volna néhány VUV típusú (nagy és kisebb méretű) készülék elkészítése és fontosabb helyeken való alkalmazása. Ezzel lenne teljessé a hordalékmérő felszerelés, mellyel egy-két gyorsan mozgó, bármely pillanatban indulásra kész csoportot kellene felszerelni. így képesek lennénk az árhullámok áradó szakaszán is mérni, ez egyébként megegyezik a külföldön követett irányzattal is. A hordalékmérés pontossága fokozásának és a hatásfok további javításának mindaddig nem sok értelme van, míg a hidrológiai okok miatti szóródásra nem sikerül némi fényt deríteni. Napjainkban egy nagyszabású vízilétesíimény sem épül, így a hordalékkutatások fejlesztése gazdaságilag esetleg nem látszik időszerűnek. Az előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkezhető fellendülés — a tiszai és dunai vízlépcsők építése — azonban már kész adatanyagot fog kívánni. A hidrológiai kutatás természetének megfelelően pedig a hosszú évek alatt gyűjthető adatanyag megszerzését nem akkor kell kezdeni, amikor már a népgazdaságnak sürgős szüksége van rá, mert akkor már kés«. IRODALOM 1. Károlyi Zoltán: Kísérletek a hordalékfogóval. Vízügyi Közlemények, 1947/1 — 4. 2. Pavel Nóvák: Vyzkum funkce a uéinnosti pristroju na mérení splavenin. (A hordalékfogó működésének és hatásfokának tanulmányozása). — Yfjzkumnfi ústav Vodohospodáfsky. Práce a Studie, Sesit 99. Praha-Podbaba 1959. 3. Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán. — Hidrológiai Közlöny, 11957/2. IIÍDNYÍLÁSOK HIDRAULIKAI JELLEMZŐI LACZKÓ ÁGNES és STAROSOLSZKY ÖDÖN

1 A közutak és vasutak hídjainál a hozzávezető töltések általában (és különösképen árvízkor) mederszükítést idéznek elő. A hídnyílásban a pályaszerkezetet tartó pillérek és cölöpök az átfolyási szelvényben további szűkítést jelentenek. A szűkítés előtti szabad mederszelvény és a hídnyílás keresztmetszete között a víz felgyorsításához, a sebességkülönbség létrehozásához vízszintkülönbségre, vízlépcsőre van szükség. Ez a vízszinkülönbség az ún. hídduzzasztás. 1 Laczkó Ágnes oki. mérnök és Starosolszky Ödön oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársai.