Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

138 Kisebb Közlemények A fentiekből következik, hogy a híd és a vízfolyás szempontjából egyaránt fontos a hidraulikai jellemzők helyes megválasztása. A hidraulikai jellemzők két alapfeladat megoldásához nélkülözhetetlenek : a) a híd tervezése során meg kell állapítani a legnagyobb árvízhozam levezetéséhez szükséges hídnyílás méreteit, figyelembevéve a pilléreket is, továbbá meg kell határozni a híd okozta duzzasztást, amely az árvízszintet emelni fogja. b) a híd megépülte, után a híd okozta duzzasztást fel lehet használni — a hidraulikai jellemzők és a vízszinek ismeretében — az átfolyt vízhozam meghatározására. Mindkét feladathoz tehát olyan összefüggésekre van szükség, amelyben a vízhozam, a szűkítés és szűkítés előtti meder szelvényterülete, a hídnyílás környezetében kialakuló vízszinek, további kísérleti tényezők szerepelnek. A kísérleti tényezők megbízhatósága és korszerűsége a hídnyílás méreteit döntően befolyásolja és egyrészről az árvízveszély növelését, másrészről a felesleges és így gazdaságtalan hídnyílás méreteket megakadályozza. Elsősorban ez a napjainkban olyan fontos szempont, a gazdaságosság miatt látjuk szükségesnek, hogy a vízépítő és hídépítő mérnök ellentétes érdekei miatt gyakran vitássá váló kérdést a legkorszerűbb külföldi adatok ismeretében összefoglaljuk és a hidak hidraulikai Vizsgalatára vonatkozóan összegyűjtött és használatba vett adatokat közreadjuk. A hídnyílások a természetes vagy mesterséges (csatorna) mederhez képest szűkítést okoznak, amelyen a víz a) eséstöréssel átáramlik, b) vízlépcső kialakulásával alulról befolyásoltan átfolyik, vagy c) nagy vízlépcső kialakulásával szabadon átfolyik. Az a) eset általában kis és középvíznél fordul elő, míg a b) és c) eset nagyvízi időszakra jellemző. A szabad átfolyás rendszerint egészen nagymértékű duzzasztással jár. A vízhozam számítása szempontjából a három eset egymástól erősen eltér, mivel a) esetben a vízhozam a szabad felületű medrekre érvényes képletek (pl. Strickler—

Manning) szerint számítható, b) a vízszállítást a híd előtti és utáni vízszintkülönbség segítségével lehet meghatározni, c) a vízszállítás csupán a felvíz mélységétől függ, mivel az alvíz az ún. visszahatási határ alatt marad. A három jelenség legjellemzőbben a mérőszűkületek vízszállításának ábrázolásánál használt ún. Lamoen görbe segítségével szemléltethető [8, 9]. Ha ismerjük a vízfolyás természetes, illetve a hídnyílás megépülte előtti vagy a híd alatti vízhozamgörbéjét, a hídnyílásra jellemző Lamoen-görbe segítségével már megállapítható, hogy különféle vízhozamoknál milyen jellegű átfolyás lesz. Az átfolyás jellegének megállapításához is szükséges tehát az, hogy magának a hídnyílásnak a vízszállítóképességére jellemző görbesereget ismerjük. Ezáltal a feladat aTegtöbb esetben fokozatos közelítéssel, lépésről-lépésre oldható csak meg. Tanulmányunkban, mint a gyakorlat számára fontos és a csatornameder méretezésétől eltérő feladattal a b) és c) esettel foglalkozunk, mégpedig egyaránt külföldi és hazai vizsgálatok alapján. A hídnyílások hidrotechnikai méretezésénél jelentkező hidrológiai feladatról — a.mértékadó vízhozam meghatározásáról — Lászlóffij W. adott korszerű összefoglalást [1]. E helyütt legfeljebb felhívjuk a figyelmet Csermák B. tanulmányaira [2, 3], amelyek a mértékadó árvízi hozam meghatározásához segítenek hozzá. A hídnyílásokra vonatkozó hidraulikai feladatokkal hazánkban már Vásárhelyi Pál foglalkozott, aki a Lánchíd tervezésekor bizonyította be, hogy a híd veszélyes duzzasztást nem fog okozni. A klasszikus elméletek és a feladatok hazai összefoglalását ugyancsak Lászlóffy W. adta [4]. A legutóbbi években az Egyesült Államokban végeztek kiterjedt laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat a hídnyílások duzzasztó hatására vonatkozóan. A vizsgálatok részben a hídra, mint mederszűkítésre [5, 6], részben a hídnyílásban levő tartóelemek (pillérek, cölöpök) duzzasztásokozó hatására vonatkoztak [7]. A szabad átfolyás jellemzésére a mérőszűkületekkel kapcsolatosan külföldön és hazánkban végzett kísérleti eredményeket lehet összefoglalni.