Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Schneider Sz.: Csővezetékek nyomó légüsttel 515 A vízszíntingadozás kihatását elhanyagolva és izotermikus állapotváltozást feltételezve a keresett összefüggés: [m] (2) y 8t т-у E képletben a 10 m az atmoszferikus nyomásmagasság. Ha ez 10 m-től számottevően eltér, ebben és a további képletekben 10 m helyébe a megfelelő értéket kell helyettesíteni. „Nagy" légüstnél >> y es ezzel a vízszíningadozás és nyomásingadozás közötti összefüggés közelítően lineáris h — y • —- (II + 10). Bevezetve » et az F' = лТТо [m?[ ( 3> a „nagy" légüsttel „egyenértékű" állócső keresztmetszetét, a nyomólégüstöt első közelítésként egy F' keresztmetszetű állócsővel helyettesíthetjük. A csillapítási tényező az egységnyi csőhosszra vonatkoztatott veszteségtényező szorozva az állócső és r a csővezeték keresztmetszeteinek arányával: 1 + £ F г -» m = —— • — fm" 1] (4a) X Hosszú körkeresztmetszetű csővezetéken 1 + £ яа — a A = ezzel 4 m = Я 4 ' 5 t m_ 1] ( 4 b> it a 3 Nyomólégüst esetén pedig а (3) képletnek megfelelően: 4 V„ 1 [ m~ ,] (4c ) Állócsőre vonatkozólag a lengés szélső értékeinek meghatározását szolgáló képletek az irodalomban fi], [2] rendelkezésünkre állanak. A kezdő érték (üzemi veszteségmagasság) és szélső értékek közötti összefüggések mhi — fi(mh 0) és mh„ = f 2(mh 0) alakban adódnak. Л légüst és állócső közötti rokonság kidomborítására ezek a függvények a nyomólégüstre érvényes függvényekkel együtt közös ábrába foglalhatók össze (2. ábra). Ha az 'állócső helyett nyomólégüstöt alkalmazunk, a lengés jellege annyiban változik, hogy a lengést leíró differenciálegyenletben az (1) képlet szerinti függvény helyébe a (2)'képlet kerül. Ennek gyakorlati következményei a 2. ábrából kiolvashatók. Hirtelen leállást követően (Л 0 > 0, /), < 0, h 2 > 0) а | Л, érték légüst esetében kisebb, l/i.. érték pedig nagyobb, sőt kis légüst mellett jóval nagyobb, mint állócsőnél. További lényeges különbség akkor mutatkozik, ha a légüstöt nem a szivattyútelepen hirtelen leállás estére, hanem gravitációs csővezeték alsó végénél, hirtelen zárás tompítására (/i 0 < 0, Ily > 0, Л 2< 0) alkalmazzuk. Állócső esetében a szélső értékek csak előjelükben különböznek a hirtelen leállásra érvényes értékektől, a nyomólégüstben ezzel szemben a gravitációs vezeték hirtelen zárása után keletkező nyomáscsúcs abszolút értéke számottevően nagyobb, mint a nyomóvezetéket tápláló szivattyú hirtelen leállását követő [h,] értek.
