Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

•530 Kisebb közlemények Wipi

g 2. ábra. Nyomásingadozás szélső értékei az üzemi veszteségmagasság függvényében Szivattyútelepeknél használatos nyomólégüstök méretezéséhez a talált összefüggéseket célszerűbb Л! + H + 10 H + 10 _ /й, + H+ 10 \ , h

2 + H + 10 Л I „ . —I es H + 10 H + 10 -m h

0 + H + Ш " Я+ 10 J alakban ábrázolni. Ebbe a diagramba berajzolt h = h

0 egyenes segítségével leolvasható, mekkora légüstmérettől kezdődően marad a h

2 nyomáscsúcs a h

0 üzemi nyomás alatt (3. ábra). A légüstméretet a legkisebb nyomáshoz tartozó (expandált) levegő térfogat szabja meg 7- = v"••яттот-я; ("

1<0

) Ha a h., nyomáscsúcs az üzemi Л

0 nyomásmagasságot számottevően túllépi, egy a nyomólégüst és a csővezeték közé iktatott további csappantyúval a nyomásemelkedés I ft

t| értékére korlátozható. Ez a megoldás azonban a víz és csőfal rugalmasságát veszi igénybe, tehát nem tartozik az összenyomhatatlan folyadékáramlás vizsgálatának körébe. 2. Víz és csőfal rugalmasságúnak kihalása A víz és csőfal rugalmasságának következtében a lengés valóságban nem egy egyszabadságfokú-, hanem egy kontinuumlengés, melynek szabatos vizsgálata bonyolult matematikai módszereket igényel. A rugalmasság kihatását ezért, első közelítésként, veszteségmentes lineáris jellegű (állócsö) lengéseknél vizsgálva arra az eredményre jutunk, hogy a víz és csőfal rugalmasságának kihatása egy rugalmassági tényezőtől függ.