Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

•514 Kisebb közlemények Mértékadó a legnagyobb méretet igénylő követelmény. Ezen felül ellenőrizni kell, hogy a nyomásingadozás mennyire „lassú", vagyis milyen mértékben torzul a víz és csőfal rugalmasságának következtében az egyenesnek feltételezett nyomásvonal. A torzulás mértékét a nyomólégüst, illetve állocső és a csővezeték által alkotott lengő rendszer rugalmassági tényezője határozza meg. A közölt függvényábrák „nagy", vagyis a nyomásingadozások alatt állandó vízállású magastárolóba torkoló, végig változatlan keresztmetszetű csővezetékre vonatkoznak. Eltérések ezektől a feltételektől az irodalomból [1] ismert „eredő állócső keresztmetszet" és „redukált csőhossz" bevezetésével vehetők számításba. A továbbiakban alkalmazott jelölések az alábbiak: Hullámsebesség Csőátmérő Nyomólégüst keresztmetszet Eltérés a sztatikus nyomásmagasságtól Üzemi veszteségmagasság Nyomásingadozás szélső értékei Veszteségmentes nyomásingadozás szélső értékei Lökésmagasság Csőhossz Csillapítási tényező Üzemi áramlási sebesség Víztükör magassága nyugalmi szint felett Csővezeték keresztmetszete Átfutási idő Sztatikus nyomásmagasság Nyomólégüstbe zárt levegő térfogata sztatikus nyomásnál Maximális légtérfogat Rugalmassági tényező Összenyomhatatlan folyadék A csővezetékből és nyomólégüstből, illetve állócsőből álló lengő rendszerre a víz és csőfal rugalmasságának elhanyagolásával, tehát összenyomhatatlan folyadék áramlását feltételezve, az egyszabadságfokú négyzetes csillapítású lengés törvényei alkalmazhatók. A szivattyú leállása és a szivattyú, valamint a légüst vagy állócső közötti csappantyú záródása után a csőben áramló víz nyugalmi helyzete körül lengő mozgást végez. Nyugalmi helyzetben a csővezeték elején mért H nyomásmagasság a sztatikus nyomás. A lengések során a nyomásmagasság ennek értékétől eltérő, ezt az eltérést h-va] jelöljük és nyomásingadozásnak nevezzük, szélső értékei időbeli sorrendben h, és lu. A lengés kezdeti értéke h

0 egyezik az üzemi veszteségmagassággal. Feladatunk h, és h„ meghatározása h

0 függvényében. A lengések alatt a víz a nyomólégüstből, illetve állócsőből a csővezetékbe áram" lik és fordítva. Az összefüggés a nyomásingadozás, és a nyugalmi helyzettel szemben a Jiyomólégüstben vagy állócsőben jelentkező vízmennyiség hiány, illetve felesleg között szabja meg a lengés jellegét. Ez az összefüggés állócsőnél lineáris, a nyomásmagasság ingadozás egyezik a nyugalmi helyzettől mért vízszinmagassággaf h — У [m] 1) A légüstbe vagy légüstből áramló vízmennyiség okozta nyomásingadozás két részből tevődik össze, egyik a vízszíningadozás okozta nyomásmagasság eltérés, másik a légüstbe zárt levegő állapotváltozásából eredő nyomáskülönbség. Az utóbbi mellett az első általában elhanyagolható.