Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

KISEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS ISMERTETÉSEK ROVATVEZETŐ: STAROSOLSZKY ÖDÖN CSŐVEZETÉKEK NYOMOLÉGtlSTTEL VAGY ÁLLÓCSÖVEL SCHNEIDER SZILÁRD

1 Vízellátó csővezetéken a szivattyúk hirtelen leállását követően nyomásingadozások keletkeznek. A vízszállítás megszűnését nyomáscsökkenés követi, ezt pedig nyomásemelkedés váltja fel. A nyomáscsökkenés különösen veszélyes lehet, mert hatására az áramlás a magaspontokon megszakadhat és a szakadás kosütéssel zárulhat. A leállás időtartama a szivattyútelepen elhelyezett nyomólégüsttel, kis szállítómagasság és nagy vízmennyiség esetében pedig állócsővel elnyújtható. A szivattyúk hirtelen leállása után a víz szállítását, folytonosan csökkenő mértékben a nyomólégüst, illetve állócső pótolja, az áramlás irányának megfordulása után pedig a visszaáramló vízmennyiséget lassú nyomásemelkedéssel veszi fel. A nyomásingadozást „lassú"-nak tekinthetjük, ha a nyomásvonal az ingadozás alatt egyenes marad és végpontja egyezik a sztatikus nyomásvonal végpontjával (1. ábra). A csővezeték elején, a nyomólégüstnél vagy állócsőnél mérhető minimális és maximális nyomásmagasságból a csővezeték bármely pontján fellépő szélső értékek meghatározhatók. A nyomólégüst, illetve állócső nagyságát három követelmény szabja meg: 1. A csővezeték egyik pontján sem keletkezhessék az áramlás szakadását okozó vákuum. 2. A nyomásmagasság ne lépje túl az üzemi nyomásmagasság értékét vagy a cső szilárdsága megszabta határt. 3.) A nyomásingadozás során ne juthasson a nyomólégüstből levegő a csővezetékbe, illetve az állócső ne ürülhessen le. 1. ábra. Nyomásvonal „lassú" nyomásingadozás alatt 1 Schneider Szilárd oki. gépészmérnök, a Mélyépítési Teruezü Vállalat Vízellátási Szakozz tályának irányító tervezője.