Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - III. Kresser Werner: A vízhozamok hosszúidejű előrejelzésének lehetőségei és feltételei
438 Kresser Werner megoldást ezen a téren csak a nagyobb tározók megépítésével és tervszerű üzemével várhatunk. A tározás és a megbízható és hosszúidejű előrejelzések alapján irányított vízlebocsátás, vagyis a tározó vízgazdálkodás nemcsak az ipari országok érdeke, hanem talán még nagyobb mértékben, a mezőgazdasági országoké is. Pekingi hivatalos közlés szerint Kínában 1959-ben pusztító aszály volt, amely a megművelt területen a termés 1/6-át teljesen, további 2/6-át részben semmisítette meg. A Sárga folyó, a birodalom életét évezrede döntően befolyásoló folyó 40 napon át száraz volt. Az ilyen esetek ismétlődését csak nagy területekre kiterjedő olyan vízgazdálkodási intézkedésekkel lehet elhárítani, amelyek részben műszaki természetűek, részben szervezés jellegűek. Ez utóbbiak hosszúidejű hidrológiai előrejelzéseken alapulnak. Fokozott mértékben érvényesek e megállapítások azokra az országokra, melyeknek energiagazdálkodása a vízerő hasznosításán nyugszik. Nem nehéz ugyanis belátni azt, hogy az energiagazdálkodásnak a mindenkori téli félesztendőre szóló üzemi terv összeállításához szüksége van a vízerőmüvek várható energiájának becsült értékére és ezért a vízhozam jellegének az egész télre vonatkozó előrejelzésére. Sőt az együttműködésen alapuló átfogó közép-európai gazdálkodás, vagy más kiterjedt területek — pl. Oroszország, Délkelet-Európa, vagy ÉszakAmerika — együttműködésén alapuló gazdálkodása megköveteli az időjárás, ill. a vízhozam jellegének előrejelzését egész évsorozatra. Még az olyan országok is rendkívül érdekeltek a vízhozam hosszúidejű előrejelzésében, amelyeknek nincsenek nagy tározási lehetőségeik. Magyarország e tekintetben, akárcsak a hidrológia egyéb területein is, példamutatóan dolgozott, e kérdéssel elméletileg és gyakorlatilag is behatóan foglalkozott. A Sajó és Hernád folyók vízhozamának Zsujja István által kidolgozott előrejelzési módszere, melyre egyébként a továbbiak során még visszatérek, kétséget kizáróan általánosan elismert teljesítmény. E téma gazdaságilag is jelentős Magyarországon. Ebben az országban a víz mindenkor a legértékesebb javakhoz tartozott s így az időjárási tényezők és a vízhozam előzetes meghatározásán alapuló előrelátó intézkedések fokozott jelentőségűek. Még inkább áll ez majd akkor, ha a Magyarország energiaellátása szempontjából nagyfontosságúnak minősülő nagymarosi, adonyi és fajszi tervezett dunai erőművek üzembe kerülnek. Ekkor a vízierőművek energiájának lehető pontos becslése miatt, a hidrológiai előrejelzések kétszeresen kívánatossá és szükségessé válnak. A vízhozam hosszúidejű előrejelzésénél alkalmazott módszerek azonban járulékosan egyéb kérdések vizsgálatánál is jó szolgálatot tehetnek. Elsősorban az éghajlatingadozás kérdésére kell utalnunk, amellyel szorosan összefügg a jégáraknak immár több mint 100 esztendeje megfigyelt visszafejlődése. Ez a kérdés azonban főképpen a hegyvidékeket érdekli, s így nem foglalkozom vele tovább. Végül meg kell még említenünk azt is, hogy a fajlagos lefolyás és a hőmérséklet közötti meglepően jó összefüggés következtében a vízhozam mennyiségeivel egyidejűleg az évszakok időjárásának jellege is előre megállapítható, ami a kölcsönös ellenőrzést szolgálja. így pl. Bécs város területére a következő tél jellemzőit már ősszel megbecsülik. Nagyszabású építkezések tervezésénél ennek nagy hasznát látják és nagy megtakarításokat érnek el. Ugyanígy a tavaszi, ill. a nyári vízhozamok előrejelzése, mely viszont a mezőgazdaságnak jelent nagyjából csapadékelőrejelzésnek is felfogható nagy előnyt. Amint látjuk, az ilyen irányú kutatások a gazdasági élet majdnem minden területére kihatnak.
