Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - II. Kalinin, G. P.: Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján

A vízállások és vízhozamok előrejelzése 429 ahol Q

e 0 az elemi vízhozamból származó vízhozam a kezdeti időpontban. A (17) összefüggés szerint ez az érték az elemi víztömeg kezdeti értékének és а т levonulási időnek a hányadosa. Minthogy az elemi víztömeg igen rövid öt idő alatt lép be, a kezdeti víztömeg a q öt szorzatként is felírható és az elemi víztömegből származó vízhozamok meghatározására a öt ' Qe.i - q~ e" (18) T képlet vezethető le. Gyakorlati esetekben a öt elemi időt At véges időközökkel kell helyettesíteni. Az első szakaszra vonatkozó levonulási görbe egyenletét a (18) kifejezésnek a q vízhozammal való osztása útján kapjuk: P = Qîd. = — e-7 (19) q T A második, harmadik és további mederszakaszokra jellemző levonulási görbék egyenletének levezetéséhez, az egyes szakaszok vízmérlegét kifejező egyenletekből célszerű kiindulni. Általános alakban ezeket az egyenleteket a AW

n + Q

e,

ndt = Q

ei

n1dt (20) kifejezés adja, amelyben n és л—1 a jellemző mederszakaszok sorszáma. Az integrálás eredménye: & „ = I e-T f Qe.n-r eT át (21) * rr J Az integrálást sorozatosan ismételt számításokkal helyettesítve : Qe,n — Я t

] T (П - 1)/ A levonulási görbe egyenletének általános alakja ennek megfelelően : t) P, At л

п~

1 ' т (n - 1)/ (22) (23) A számítások megkönnyítésére a főbb levonulási típusgörbékről táblázatok készültek. Alapesetnek többnyire az tekinthető, amikor a számítási időszak hossza megegyezik a jellemző mederszakaszra megállapított levonulási idővel: At = т. Ha a vizsgált időszakok száma m = f

/т, a levonulási típusgörbe egyenlete a n — m <

2

4> szerinti Poisson eloszlás, amelyre megfelelő táblázatos segédletek állnak rendelkezésre. Az árhullámok levonulásának a fentebb ismertetett számítási eljárását több vízerőmű alatti és több természetes állapotban lévő mederszakaszon ellen-