Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - II. Kalinin, G. P.: Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján
426 Kalinin, G. P. Közvetlenül belátható, hogy prizmatikus meder és lineáris vízszinváltozás esetében a vízhozamnyilvántartási szelvény felett „l" távolságra lévő szelvény H vízállásai és az L = 21 hosszúságú mederszakaszon tározódott \V L víztömeg között egyértelmű kapcsolat van (3. ábra). Fentebb láttuk, hogy az alsó szelvényen átfolyó vízhozamok és az „Z" távolságra lévő felsőbb szelvény egyidejű vízállásai között egyértelmű a kapcsolat, tehát a tározódott víztömeg és az alsó szelvény Q a vízhozamai között is egyértelmű kapcsolatnak kell lennie: W L = f (Q a) (8) A fentiek alapján az árhullámkép áthelyezéssel kapcsolatos számítások az alábbiak szerint végezhetők el: 1. A (7) képlet szerinti számítások alapján a vizsgált vízfolyást L hosszúságú szakaszokra osztjuk és ezekre külön-külön megszerkesztjük a permanens állapotnak megfelelő W = f (Q a) medertározódási görbéket. 2. Aq=Q± AWjjAt alakban felírt kontinuitási egyenlet és a W L = f (Q a) medertározódási összefüggés alapján időegységről időegységre és szakaszról szakaszra haladva elvégezzük az egymásutáni szelvényekben lefolyó vízhozamoknak a számítását. A szakaszba belépő vízhozamok megállapítása során a felső szelvény adatain kívül az esetleges közbenső hozzáfolyás (mellékfolyók) adatait is figyelembe kell venni. A jellemző mederszakaszok fogalmának bevezetése és hosszuknak hidraulikai meghatározása lehetővé teszi az Amerikai Egyesült Államokban széleskörben alkalmazott Muskingum módszer elméleti alapjainak tisztázását. Az említett számítási módszer a medertározódási összefüggést a W = r [K Q t (1— K) Q a] képlettel fejezi ki, amelyben К súlyozási arányszámot felvett értékek alapján, fokozatos közelítéssel állapítják meg. 3 A szóbanforgó arányszámot az alábbi elméleti meggondolások alapján lehet meghatározni. Prizmatikus meder és lineáris vízszintváltozás esetében az Z x hosszúságú szakaszon tározódott W vízmennyiség egyértelmű függvénye a szakasz középső szelvényében észlelhető H közepes vízállásnak. Fentebb láttuk, hogy a H vízállások és az l távolsággal lejjebb lévő szelvény Q t vízhozamai között is egyértelmű a kapcsolat, vagyis a 4. ábra jelölései szerint Q, H = f (Qt) es W = cp (Q,) 4. ábra. Vázrajz a vízhozamok hosszmenti változásának interpolálásához Bild 4. Skizze zur Interpolation der längenmässigen Veränderung des Wasserabflusses. A Q, vízhozam kifejezhető a Q a és Qf vízhozamok közötti lineáris interpolálással: Ql = Qa + Ql-Qo (h к -l ahonnan 0,5-- q, • Az amerikai irodalomban és a korábbi hazai munkákban a „W" helyett többnyire „S" és a ,K helyett „x" jelölés használatos.
