Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - II. Kalinin, G. P.: Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján

424 Kalinin, G. P. alakulását. Ha például a vízkészletek változásait csak a vízrendszer főfolyójára végezzük el, az eredményül kapott hozzáfolyási adatok is a főfolyó medrébe belépő vízhozamokra vonatkoznak. Ha a vízkészletek számbavétele kiterjed az I. rendű mellékfolyókra is, a számítási eredmények az I. rendű mellékfolyók mederhálózatába belépő vízhozamok alakulását jellemzik, és i. t. A mederhálózatba belépő vízhozamok alakulása sokkal szorosabban kapcsolatba hozható a csapadék, vagy a hóolvadás alakulásával, mint a vízgyűjtőterület alsó szelvényén kilépő vízhozamok, mert megszűnik a mederbeli levonulás során bekövetkező változások (az ellapulás) zavaró hatása. A fentiekből kitűnik, hogy a közelmúlt években meglehetősen széles körben alkalmazásra kerültek a mederhálózatban tározódott víztömegek számbavételén és a mederbeli levonulás általános törvényszerűségein alapuló előrejelzési módszerek. Ezeknél a számításoknál kiindulási feltétel volt a vízállások és a vízhozamok közötti kapcsolatot kifejező Q = í(H) vízhozamgörbe egyértelműsége. Ez a feltételezés gyakran meglehetősen durva közelítést jelent és nem ad lehetőséget az árhullám ellapulásának közelebbi vizsgálatára. Az árhullámok mederbeli levonulásával kapcsolatos feladatokat pontosabban oldhatjuk meg, ha a tározódott víztömegek mérlegén kívül figyelembe vesszük a vízhozamgörbe tényleges alakulását, az áradó és az apadó vízállások idején lefolyó vízhozamok különböző voltát is. Ebben az esetben tehát a vízhozam nemcsak a vízállástól, hanem a pillanatnyi i vízszíneséstől is függ: Q = f (H,i). Az egyes árhullámok időszakára megállapított vízhozamgörbék ebben az esetben a vízszínesések alakulásának megfelelően a 2. ábra szerinti árvízi hurokként állapíthatók meg. Az ábrán megtalálható a permanens állapotra vonatkozó vízhozamgörbe és az árhullámképek (a vízállások időbeli változását szemléltető görbék) alakulása is. Válasszunk egy tetszőleges Q

l vízhozamot. A kiválasztott vízhozamhoz három vízállás tartozik: az egyik az árvízi vízhozamgörbe áradási ágon, a másik az apadási ágon, a harmadik a permanens állapotra vonatkozó vízhozamgörbén olvasható le. Lássuk melyik időpontokat jelölik ki ezek a vízállások. A 2. ábra mutatja, hogy a permanens állapotra vonatkozó egyértelmű vízhozamgörbe által kijelölt vízállás mind az áradó ágon, mind az apadó ágon Ai idővel a Q

1 vízhozam áthala« 2. ábra. A H vízállások és a Q = f(H) vízhozamgörbe alakulása az árhullám levonulása során. Iliid 2. Gestaltung der Wasserstände Я und der Abflusslinie (J -- f(H) während des Ablaufs der Flutwelle. 3. ábra. A vízfelszín alakulása permanens állapot esetében (1) és az áradás időszakában (2) liild 3. Gestaltung des Wasserspiegels während eines permanenten Zustands (1) und während des Anschiuellens (2).