Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - II. Kalinin, G. P.: Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján

VÍZÁLLÁSOK ÉS VÍZHOZAMOK ELŐREJELZÉSE A NEMPERMANENS VÍZMOZGÁS ALAPEGYENLETEINEK KÖZELÍTŐ MEGOLDÁSA ALAPJÁN Dr. KALININ G. P.

1 (Szovjetunió) 551.482.215.3 Az egyes mederszakaszokon tározódott W víztömeg és a határoló szelvényekben átfolyú Q vízhozamok kapcsolatának, a medertározódási görbének a meghatározása lehetővé teszi a nem-permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldását. A természetes vízfolyásokban kialakuló vízmozgásnak a medertározódási görbéken alapuló számítása dr. Lászlóffg Woldemár javaslata nyomán „árhullámkép áthelyezés" néven vált ismeretessé a hazai szakirodalomban.

2/ Az eljárás alkalmazásával valamely mederszakasz felső szelvényének árhullámképe (vízhozamidősora) alapján könnyen meghatározható az alsó szelvény árhullámképe illetve — az egymáshoz csatlakozó mederszakaszokra megismételt számítással — tetszőlegesen hosszú folyószakaszokon nyomon követhető az árhullám alakulása. Minthogy az eljárás az alsóbb szelvényeknek mindig a kiindulásul szolgáló felső szelvény ismert vízhozamaival eggidejü vízhozamait adja meg, elsősorban olyan feladatok esetében alkalmazható, amelyekben valamely mesterségesen előállított, vagy feltételezett árhullámnak a levonulásáról kell tájékozódni (a folyami vízerőművek „csúcs-üzemével" kapcsolatos mesterséges árhullámok hatása az alsóbb szakaszokra, a főfolyó és a mellékfolyó mértékadó árhullámainak legkedvezőbb összetalálkozása esetében a vízrendszer alsóbb szakaszain kialakuló árhullámképek meghatározása stb.) A vízjárás előrejelzésében az eljárásnak a vízrendszer felsőbb szelvényeire kiadott előrejelzések „továbbvezetésében" van közvetlen szerepe. Az árhullámkép-áthelyezés elméletén felépített elektromos berendezések a legkülönfélébb eshetőségek gyors áttekintésével természetesen közvetve is igen hasznos segédeszközei a nagyobb vízrendszerekre kiterjedő vízjelző-szolgálatnak. A medertározódási görbéken alapuló számítások a küldöldi műszaki gyakorlatban — elsősorban a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban — közel 30 éves múltra tekintenek vissza. A gyakorlati alkalmazás legdöntőbb kérdése, hogy a tározódott víztömegek és a lefolyó vízhozamok kapcsolatát a valóságot jól megközelítően, ugyanakkor az elektromos analógia illetve a számológépek matematikai feltételeit is kielégítő módon lehessen meghatározni. Erről a kérdésről az elmúlt évtizedekben több tucatnyi tanulmány készült, de a két ellentétes igényt egészen a legutóbbi évekig nem sikerült megfelelően összegyeztetni. 1 Prof. G. P. Kalinin, a földrajzi tudományok doktora, a moszkvai Központi Előrejelzési Intézet osztályvezetője. A tanulmányban foglaltak a budapesti Hidrológiai Előrejelzési Konferencia 1961. évi április 11-1 ülésén elhangzott előadás anyaga. A tanulmányt orosz eredetiből fordította és a bevezető sorokat írta dr. Szesztay Károly. s Az eljárás elméleti alapjait dr. Szesztay Károly ismertette magyar nyelven ,,A folyók vízjárásának előrejelzése" című kandidátusi értekezésben. Az első hazai alkalmazás tapasztalatairól Staro~ solszky Ödön és Zsuffa István munkái számolnak be.