Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

Üzemeink és közintézményeink 35 begyűjtött adatokkal kiegészítve — a hazai vízkincs hasznosításának, illetve veszélyeztetésének szemszögéből vizsgáljuk. Magyarország felszíni vízkészlete a jelentősebb vízfolyások, természetes források rendelkezésre álló vízhozamadataiból viszonylag pontosan meghatározható. A mértékadó — tehát az eddig észlelt legalacsonyabb vízállások alkalmával mért legkisebb vízhozamok összesítéséből számított — felszíni vízkészlet nagysága kereken 900 m

3/s. Hazánk felszíni vízkészletének gyakorlati meghatározása az országból kilépő három folyó határnál mért vízhozamainak összesítésével történik. A mértékadó és a középvízhozamok alapján számított országos vízkészlet : Legalacsonyabb Közepes vízállásnál, m

3/s Duna 630 2400 Tisza 90 800 Dráva 20

0 580 Felszíni vízkészlet összesen 920 3780 Tekintettel arra, hogy egyes tanulmányok a felszíni vízkészletek megállapításánál a Drávának, mint határfolyónak, fél vízhozamértékével számolnak, továbbá, mert a vízkivételek csúcsértéke nem mindig esik össze az eddig észlelt legalacsonyabb vízállással, mértékadó felszíni vízkészletként jó közelítéssel a 900 m

3/sec érték elfogadható. A felszín alatti vízkészletek számbavételénél csak azokat a vízmennyiségeket szabad figyelembe venni, melyek tartós szivattyúzással, a vízadó rétegek vízháztartási egyensúlyának megbontása nélkül, kiemelhetők. Ez gyakorlatilag azonos a rétegek vízutánpótlásával. A kisebb kiterjedésű hidrogeológiai tájegységek felszín alatti vízkészleteinek, a vízbeszerzési lehetőségeknek jó közelítéssel való meghatározását célozzák a mélységi vizek feltérképezésének most folyó munkálatai. Nagyobb területeken, országos viszonylatban azonban a technika mai fejlettségi fokán a felszín alatti vízkészletek még viszonylag pontos meghatározására sincs mód. így hazánk felszín alatti vízkészletének felbecsülésénél a rétegek vízutánpótlódásának nagyságrendjéből lehet csak kiindulni. Az így végzett számítások szerint a felszín alatti vízkészletek mintegy 300—100 m

3/s-ra tehetők. Magyarország teljes vízkészlete tehát kereken 1250 m

3/s (108 000 000 m

3/nap), ennek fö fogyasztói az ivó- és üzemi vízellátás, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítás (elsősorban az öntözés) berendezései. Ezzel szemben a végrehajtott felmérések adatai alapján az 1958. évben a maximális szennyvízkibocsátások alakulását m

3/nap mértékegységben az alábbi /V. táblázat tartalmazza. Az elvezetett összes szennyvizeknek csak 9%-át, az ártalmas vizeknek is csupán 2-5%-át kezelik a hígításnak megfelelő mértékben. A városi szennyvíztisztítótelepek általános hiánya miatt a házi szennyvizek lényegesen kisebb hányadát kezelik, mint az üzemi szennyvizekét, de utóbbiak nagyobb tömege és fokozott kártétele mégis nagyobb veszélyt jelent élővizeink tisztasága szempontjából. 3»