Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

36 Szitkey László IV. táblázat összes szennyvízkibocsátás Az összesből összes szennyvízkibocsátás szennyezett tisztítva m

3/nap % m

3/nap J % m

B/nap 0/ /0 % Üzemekből, intézményektől, közvetlen a befogadóba Közcsatornamüvek 4 201 000 1 11G000 100 100 980 000 980 000 23 88 422 000 72 000 10 6 43 7 Szennyvízelvezetés összesen 5 317 000 100 1 960 000 37 494 000 9 25 VI. ÖSSZEFOGLALÁS Visszapillantva a bevezető gondolatmenetére, érdemes megismételni azt a megállapítást, hogy az iparosodás kezdeti szakaszán, az üzemek technológiai, valamint a fejlődő városok és ipari lakótelepek háztartási vízszükséglete általában helyi vízkészletekből kielégíthető. Ennek megfelelően alakul ki a vízellátás és szennyvízkezelés szervezete is: az üzemek, a lakótelepülések vízigényének biztosításáról maguk az iparvállalatok, illetve a városi önkormányzatok gondoskodnak. Az ipari fejlődés későbbi szakaszán — a terület vízkincsének nagyságától függően, korábban, vagy később — különösen a nyersanyaglelőhelyekben gazdag, nagy kiterjedésű és vízben viszonylag szegény iparvidékeken az üzemi és háztartási vízigények kielégítése már csak regionális megoldásokkal biztosítható. Ezt a gazdasági folyamatot a vízellátás szervezetének is követni kell : az ipartelepek és a városok vízszükséglet-kielégítési módjának meghatározása, a regionális müvek létesítése állami feladattá válik, mert meghaladja még a nagyipari érdekeltségek és az erős városi önkormányzatok anyagi erejét, a vízszerzési lehetőség már e szervek hatáskörén kívül esik. Az állami szervek ezt a feladatot népgazdasági szinten is helyesen csak távlati ipar- és városfejlesztési tervek alapján, a vízmérlegek pontos kidolgozásával, komplex vízgazdálkodási szemlélettel oldhatják meg. Hazánkban az utolsó 12 év nagyszabású iparosítási programjának sikeres megvalósítása a fejlődésnek ahhoz a szakaszához vezetett, mikor az ásványi kincsekben gazdag, iparilag legfejlettebb területeken — ide értve Budapestet is — a termelés technológiai vízszükségletét és a lakosság vízellátását hagyományos megoldásokkal, a helyi vízkészleteknek a nagyobi) környék helyzetének vizsgálatát mellőző felhasználásával biztosítani már nem lehet. Borsodban rá kellett térni a regionális vízellátásra, a fővárosban szükségessé vált a csak nyersvíz igények leválasztása a Fővárosi Vízművek hálózatáról és önálló hálózattal rendelkező városi ipari vízművek építése. Mindezek kezdeti eredmények, a közeljövőben az eddiginél jóval súlyosabb vízellátási nehézségekkel, sokkal szigorúbb szennyvízkezelési követelményekkel kell számolni. Ezért átfogó intézkedések sora szükséges, melyek közül az üzemi vízgazdálkodási területen a következők a legfontosabbak: 1. Vízgazdálkodási szervezet kialakítása az ipari tárcáknál. 2. A vízgazdálkodási szempontok fokozott érvényesítése az ipari termelés és az iparfejlesztés, ipartelepítés területén. 3. Uj módszerek széleskörű bevezetése a vízellátás területén.