Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VI. Muszkalay László: Szivattyútelep hatása a folyó áramlási viszonyaira

356 Muszkalay László 6. ábra. A homorú part az úszó szivattyúteleppel és a kagylós kimosással (A fénykép iránya a 2. ábrán látható) Fig. 6 La rive convexe ave la station de pompage flottante et avec l'érosion en coquillage (voir direction de la prise de vue sur fig. 3). eróziót pedig a sebesség irányának módosulása fokozza tovább. A szivattyútelep szívóhatására a sebesség a felszín közelében a bal part felé irányul és a fenék közelében fordul vissza a meder közepe irányába, illetve a fenék közelében elhelyezett szívócsövek felé. Ez a part mentén csavarvonal jellegű mozgást okoz. A szivattyútelep szelvényében (4. sz. szelvény) ugyancsak kimutatható a vízmozgás csavarvonal jellege. Ebben a szelvényben a saját szerkesztésű áramlás mérővel függőleges irányszögeket is mértünk. Az irányszögek a fenék felé, a felszínen a bal part felé, a fenéken a meder közepe felé mutatnak (4b ábra). A sebesség nagysága a függélyekben nagyjából azonos és a szelvényben a part közelében maximumot mutat, vagyis a parterózió szempontjából igen veszélyes. A szivattyútelep felett közvetlenül kialakult kagylós kimosás az igen erős partmenti vízszintes és függőleges iránytörés következménye (6. ábra). Az iránytörés a szivattyútelep felé mutat, mind vízszintes, mind függőleges értelemben és ezzel igazolja azt, hogy ebben a környezetben az eróziót okozó vízmozgás kialakulásában a szivattyúknak döntő jelentősége van. Az 5. sz. szelvény sebesség eloszlása nagyjából egyenletes, a szelvény alakja csaknem szimmetrikus csésze alak. A kanyar és a szivattyú hatása megszűnik, az áramvonalak a jobb part felé tartanak, rendeződnek és a pulzáció erősen csökken, amit az mutat, hogy az irányok szétterülése mérséklődik. A 6. sz. szelvényben a megelőző szakasznak már semmiféle hatása nem mutatható ki. A sebesség eloszlása, a szelvény alakja és a sebességek iránya átlagos és szabályos. A sebesség irányában már csak a szelvény közvetlen környezetének hatására, a partok közelébe mutatkozik ingadozás. A sebesség maximuma a függélyekben a felszín közelében van, illetve a szelvény közepén (4c ábra). 3. Következtetések A vizsgált mintegy 1 km-es szakasz áramlási viszonyaiból következtethető, hogy a szivattyútelep felett 800 méterre a kanyar kezdetén levő szelvénytől kezdve a szivattyútelepig a vízmozgás hordalékmozgató, Wetve eróziós ereje foko-