Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VI. Muszkalay László: Szivattyútelep hatása a folyó áramlási viszonyaira

Szivattyútelep hatása a folyóra 357 zatosan növekszik. A szivattyútelep után 200 méterre viszont minimálisra csökken a hordalékmozgató erő s már a szivattyútelep alatt 50 méterre levő szelvényben is kisebb, mint a szivattyútelep fölött. A hordalék mozgató erő növekedését a sebesség irányúnak és nagyságának putzációja jellemzi, mely a szivattyútelep felé közeledve rohamosan növekszik részint a helyi körülmények — tagolt part, mederszükület és kanyar — következtében, részint a szivattyútelep hatására bekövetkező vízszál keveredés és csavarvonalú mozgás következtében. Az eróziós erő növekedésére a kedvezőtlenné váló vízszintes és függőleges sebesség eltolódás, a part közelében kialakuló csavarvonalú mozgás és a sebesség lefelé irányuló komponensének megnövekedése mutat. Ezek közvetlenül a szivattyútelep felett érik el a maximumukat, fokozatos növekedés után, majd a szivattyútelep alatt rohamosan csökkenve teljesen megszűnnek, mutatva azt, hogy a szivattyútelep hatására keletkeztek. A hordalékmozgató erő növekedésének megakadályozása az áramlási vizsgálat szerint a partvonal tagoltságának megszüntetésével lehetséges, mivel a pulzáció növekedését elsősorban a mederszűkületek és bővületek, illetve a beugró földnyelvek okozzák. Az eróziós erő növekedését —, mely a hordalékmozgató erő kedvezőtlen alakulásából származik —, a szivattyútelepnek megfelelően kiképzett terelő mű segítségével áramlási holt térbe való helyezésével akadályozhatjuk meg. A terelőművet a 3. sz. szelvény környékén a bal partról kiindulva, lefelé irányítva kell elhelyezni, úgy, hogy ne okozzon jelentős energiatörést. Feladata az áramvonalak parttól való elterelésével ellensúlyozni a szivattyútelep elszívó hatását anélkül, hogy lényeges energiatörést vagy feliszapolódást okozna.