Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VI. Muszkalay László: Szivattyútelep hatása a folyó áramlási viszonyaira

Szivattyútelep hatása a folyóra 355 5. ábra. A domború part kimosása, háttérben a túlsó parttal (A fénykép iránya a 3. ábrán látható) Fig. 5 L'érosion de la rive convexe, avec la rive opposée à l'arrière-plan (voir direction de la prise de vue sur la fig. 3). akkor nagymértékű örvény leválások mutatkoznak ezen a helyen. Emiatt különösen magas vízállás esetén a szelvény után a jobb parton is erózió jelentkezik (ö. ábra). A szelvényben a sebességek iránya a jobb partról a bal part felé haladva erősen változik, ami elősegíti a vízfolyás csavarvonalú mozgását. A szelvényben nagyfokú kontrakció mutatkozik. A szivattyútelep hatása nem látszik lényegesnek, mivel a szivattyú által kivett vízhozam az érkező vízhozamnak általában csak 2—3%-a. Az újabb laboratóriumi — külföldi (Escande) és hazai (Hankó Z.) — vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a vízmozgás áramképe már 1%-os értékű elszívással az elszívás nagy környezetében erősen megváltoztatható. Ilyen módon nagy áramvonal leválásokat, örvényléseket, holt tereket lehet megszüntetni, illetve egyes áramlást zavaró elemek okozta kontrakciót lehet nagymértékben csökkenteni. Például jelen esetben nagymértékben megjavítaná a szelvény áramlási viszonyait, ha a szelvény környezetében a jobb parton működne egy szivattyútelep. A szivattyútelep hatása elsősorban abban nyilvánul, hogy környezetében megakadályozza a vízmozgás természetes kialakulását. A többi mérési szelvény tanúsága szerint a vízfolyások helyi körülményei csak rövid szakaszon határozzák meg a vízmozgás jellegét, hatásukat a többi tényező hamarosan kiegyenlíti. A szivattyúk elszívó hatására azonban a sodorvonal a kanyarulat hosszú szakaszán a bal parthoz tapad. Ezzel magakadályozzák az án.mvonalak természetes eltávolodását a parttól, vagyis állandósítják a szelvényben megmutatkozó kedvezőtlen áramlási viszonyokat. Ebben a szelvényben azonban még két olyan hatás mutatkozik, mely a többi szelvényben a mérések szerint nem jelentkezett. Egyrészt már a sebesség nagyságában is mutatkozik a vízmozgás pulzációja, másrészt a sebesség iránya határozott összefüggést mutat a mélységgel (4a ábra). A pulcázió fokozódása az áram vonalak erős keveredésének és a meder tagoltságának következménye. A viszonylag nagy sebességgel és a part hosszú szakaszához tapadó sebességmaximummal együtt a nagy pulzáció igen jelentős eróziós erőt képvisel. A part8*