Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - IV. Ihrig Dénes: Altalajöntözés talajvízszín szabályozással

Altalajöntözés 317 zónához juttatni, vagy más módon, injektáló ekével, mint amilyent a Vízügyi Közlemények 1960/1 füzetében „Üj öntözési módszer Szovjetunióban" címen ismertet Török László) Az altalaj öntözés ott a legkézenfekvőbb, ahol valamilyen okból sűrű szívóárok, vagy alagcső lecsapolórendszer is épül vagy épült, mert ez bizonyos elrendezési módosítással vízellátó rendszerként is felhasználható. így azoknál a talajoknál, amelyek altalaj öntözésre alkalmasak ez a módszer egyben igen gazdaságos termésfokozó módszer is lehet. A holland tapasztalatok alapján az altalaj öntözés végrehajtására vonatkozóan egy-két talajra az I. táblázat ad adatokat. I. láblázat Talajvízszín-szabályozás homoktalajoknál Szivárgási tényező к cm/s Kapilláris emelkedés cm A talajvízszín kívánt mélysége a felszín alatt cm Az alagcsövek távolsága m Finom homok 3•1Q-« 120 60 8 Középszemű homok .. 4•10a 50 40 25 Durva homok 5 • lO"» 40 35 30 3. A talaj vízszínszabályozás végrehajtása Mint" az előzőekben láttuk, a növények gyökerei általában a talaj vízszín feletti — háromfázisú — rétegből veszik a táplálékot az itt található víz közvetítésével. Ez a víz a beszivárgó csapadék, a kapillárisán felemelkedő talajvíz és a talaj pórusaiban található egyéb felszabadítható folyékony vagy gőz állapotú víz. Térfogat, % |wr.u«| 3. ábra. A talajvíz, a kapilláris és egyéb víz megoszlása a talajban a mélységtől függően