Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

24 Szitkey László szeres mérésével egészítette ki, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet forrásnyilvántartásának felállítása útján. Múlt évben megkezdődött az ország hidrogeológiai térképezése, melynek egyik célja a talaj geológiai felépítése, valamint a kutak vízadóképességi adatai alapján a felszín alatti vízkészletek nagyságrendjének megállapítása. A vízmérlegek készlet-oldalának felmérésével párhuzamosan 1957. év végén megkezdődött az elosztási oldal, azaz a vízhasználatok állapot felvétele is. A mezőgazdasági vízhasznosítás — öntözés — vízfelhasználásáról több évre visszamenő adatok állanak rendelkezésre. A vízellátás és csatornázásnak azonban ilyen megfigyelése nem volt. Ezért a vízművek, törpevízművek és körzeti vízvezetékek (vízelvezetések) 1957. évi, a közcsatornázás 1958. évi országos adatgyűjtése

2 után az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízellátási és csatornázási önálló osztálya — előbbieknél jóval nagyobb statisztikai munka árán — 1959-ben megszervezte és végrehajtotta az ipari és egyéb üzemek, közintézmények víztermelési, felhasználási, továbbá szennyvízkibocsájtási és kezelési helyzetének felmérését. Az ipari, és egyéb üzemek, közintézmények vízellátási és csatornázási adatainak országos begyűjtése első alkalommal volt a magyar vízügyi szolgálat történetében. Ezt az úttörő munkát még egyéni kezdeményezések, részletes felmérések sem előzték meg, mint a milyenek a közművek vonalán néhány szakemberünk érdeme folytán már voltak. Ebből két tényre szükséges a figyelmet felhívni. Egyrészt érthetővé válik, hogy a most összegyűjtött adatok mind a víztermelés nagyságát, mind a szennyezés mértékét tekintve, még szakembereink többsége részére is meglepetéssel szolgálnak, másrészt korábbi adatok teljes hiányában a fejlődés a múltban egyáltalán nem követhető. A következőkben az ipari és egyéb üzemek, közintézmények vízgazdálkodási adatfelvételének rövid ismertetése után csak a felmérés főbb országos eredményeit és azok értékelését adjuk, elsősorban vízkészletgazdálkodási szempontból vizsgálva. II. Országos adatfelvétel A felmérést az ipari és egyéb (építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és kommunális) üzemekre és a polgári közintézményekre terjesztettük ki. A felvétel köre tehát az iparon kívül kiterjedt minden olyan vízhasználatra, illetve szennyvízkibocsájtásra, mely nem tartozik sem a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés), sem az ivóvízellátás és közüzemi csatornázás fogalma köréhez. Az adatfelvétel a gazdasági egységek rendeltetésszerű működéséhez (iparnál a termelési technológia folyamataihoz) szükséges víz mennyiségére, biztosításának módjára, továbbá a vízfelhasználás mikéntjére, végül a szennyvízkibocsájtás mennyiségi és minőségi, valamint kezelési jellemzőjére terjedt ki az 1958. évi állapot szerint. Az adatszolgáltatási kötelezettség határértéke 30 m

3/nap ivóvíz minőségű, illetve 100 m

3/nap nyersvíz felhasználás volt. Az üzemek az 1958. évi maximális értéket jelentették, ami gyakorlatilag a művek kapacitásával azonosnak vehető. A megfigyelést ezeknek a vízfogyasztási alsó határértékeknek megfelelően az állami (minisztériumi) ipar teljes területére, a mezőgazdasági gépállomásokra és az állami gazdaságokra, a vasúti, hajó-, gépkocsi és légi közlekedésre és a posta ' Ennek a két adatgyűjtésnek értékelését lásd : „Közműves jellegii vízellátásunk" (Vízügyi Közlemények 1959/1. füzet) és ,,Szennyvízcsatornázásunk helyzete 1958. év végén (Vízügyi Közlemények 1959/3. füzet) szerző írásában megjelent tanulmányokban;