Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere

a vízjárás előrejelzésének néhány módszere és hazai alkalmazásuk DR. SZESZTAY KÁROLY

1 A vízgazdálkodás tervezési feladatai a folyók vízjárását hosszú időszakban jellemző statisztikai adatokat (átlagértékeket, mértékadó maximumokat és minimumokat, gyakorisági és tartóssági adatokat) kívánnak. A létesítmények üzemvitele a mindenkori vízjárási helyzet ismeretét és a várható vízállásokra, vagy vízhozamokra vonatkozó előrejelzéseket tesz szükségessé. A tervezéssel kapcsolatos hidrológiai munkákban a vízfolyások életéről mintegy „éghajlati" jellemzést kell adni, az üzemi kérdésekben „szinoptikus" módszerekkel kell értékelni a pillanatnyi és a várható vízjárási helyzetet. Az előrejelzések vonatkozhatnak: 1. a várható konkrét víz járási eseményekre (az 1, 2, vagy több nap múlva várható vízállásokra és vízhozamokra, a kialakulóban levő árhullám tetőzésének magasságára és időpontjára, a tavak tavaszi legmagasabb vagy őszi legalacsonyabb vízállására, stb.) vagy 2. az elkövetkező időszak vízjárásának átlagértékeire és határértékeire (a nyári időszak közepes vízhozamára,, az elkövetkező hetekben és hónapokban várható vízhozamok vagy vízállások alsó határértékére, stb). Az előbbiek általában néhány napra vagy legfeljebb 1—2 hétre terjedő rövididejű előrejelzések, az utóbbiak néhány hónapra, esetleg az egész évre szóló hosszúidejű előrejelzések. A tanulmány első részében röviden összefoglaljuk a segédletek kidolgozásának és a szolgálat megszervezésének általános elvi kérdéseit. Ezután két fejezetben gyakorlati feladatok kapcsán kialakult néhány előrejelzési módszert mutatunk be. Végül a negyedik fejezetben a hazai előrejelzési szolgálat jelenlegi helyzetét és fejlesztésének néhány soron következő feladatát tekintjük át. A bemutatandó eljárások többsége a vízfolyások medrében kialakuló vízmozgás elemzésén felépülő rövididejű előrejelzések körébe tartozik. Az árhullámoknak meteorológiai adatokból való előrejelzését és a hosszúidejű előrejelzéseket többnyire csak elvi szempontból körvonalazzuk. 1 Dr. Szesztay Károly, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Az alább közölt tanulmány szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémia 1959. év pályadíjával kitüntetett tanulmánya. Az 1961. évi április hó 11 —13-án tartott budapesti Hidrológiai Előrejelzési Konferencián szerző à tanulmány XI. 2 és III. részében foglaltakat adta elő.