Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Schlegel О.: A jugoszláv Duna—Tisza—Duna-csatorna 231 nák hossza 80 km. A Berkovics erőművet bolgár gyártmányú turbinákkal szerelték tel. 10. Kitka vízerőmű Belogradcsiktól ÉNy-ra, a Birza folyón épült. A hegység kisebb vízfolyásait három csatorna gyűjti össV.e és vezeti a tározóba. 11. Aszénica vízerőmű a Középső-Rodope hegységben a Csaja folyón épült kis teljesítményű rendszer. Az üzem 1951-ben, ill. 1953-ban indult meg. 12. Doszpat-V acsa rendszer hat folyóra (Meszta, Doszpat, Karadzsa, Devinszka, Siroka-, Laka- Vacsa) tervezett erőműrendszer. Nyolc vízerőművet és nyolc gátat foglal magában. Jelenleg még csak a Vacsa 1. nevű állomás működik. Teljes kiépítés után a rendszer összteljesítménye 430 000 kW, évi energiatermelése f074 millió kWó lesz. 13. Szesztrimo vízrendszer a Rila hegységben a Belmeken hegy alatt tervezett erőműrendszer. A rendszer a Belmeken tározóból (115 millió m

3), valamint a Belmeken, Szesztrimo és Momina Kliszura erőművekből áll. Tervezése most folyik. 14. Arda rendszer a Keleti Bodopo hegységben, az Arda folyón épülő vízerőrendszer. Egyike a legnagyobb rendszereknek Bulgáriában. A tározott összes vízmennyiség több mint 2 milliárd m

3. Teljes kiépítés után a rendszer teljesítménye 496 0Ô0 kW, évi energiatermelése 1,16 milliárd kWó lesz. Ez idő szerint az Szt. Kladenee völgyzárógát és erőmű (9. ábra) van üzemben, a Kardzsali erőmű építése pedig befejezés előtt áll. A JUGOSZLÁV DUNA-TISZA-DUNA CSATORNA RENDSZER GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE SCHLEGEL OSZKÁR 626/627(497.1) A jugoszláv Duna—Tisza—Duna csatornarendszerre gazdaságossági adatok ez ideig kizárólag elszórtan megjelent cikkekben voltak fellelhetők, azokról összefoglaló ismertetés még nem jelent meg, bár a szomszédos jugoszláviai csatornarendszer — nagyságát és jelentőségét tekintve — ezt mindenképpen megérdemli. A Duna —Tisza —Duna csatornarendszer műszaki adatait Ihrig Dénes a Vízügyi Közlemények 1958. évi 2. füzetében részletesen ismertette. Csupán annyit kell megjegyeznem, hogy a Bezdán —Verbász—Óbecse — Botos — Bánát — Palánka „ közötti főcsatorna és a Tisza keresztezésének a megoldása még mindig nyílt kérdés. Érdemes megemlíteni még, hogy az építésnél jelenleg 58 mérnök, f42 technikus és mintegy 1800 szakmunkás dolgozik, az alkalmazott földmunkagépek száma 245 db, amelyeknek az összteljesítménye 5470 m

3/óra. A munkagépek megoszlása a következő: 1 m

3-es vonóköteles szárazkotró 74 db 3,5 m

3-es vonóköteles szárazkotró 12 db 70 m

3/óra teljesítményű vedersoros szárazkotró 10 db 40—50 m

3/óra teljesítményű vedersoros úszókolró .... 31 db Sx к ív per, buldózer, dömper együtt 118 db Összesen 245 db Jelentős változás állott be az előirányzott költségekben az 1958. évi előirányzathoz viszonyítva, minthogy azok az akkori 45,3 milliárd dinárról 52,7 milliárd dinárra (116,3%) emelkedtek, köztük a földmunkák költsége 19,7 milliárd dinárról 26,1 milliárd dinárra (132,6%). A nagy költségű építés gazdasági jelentősége a Vajdaságra, de egész Jugoszláviára nézve is igen nagy. Érdemes ezt a jelentőséget számadatok tükrében is részletesen vizsgálni. A 21 506 km

2 kiterjedésű Vajdaság Autonóm Tartomány (mint a Szerb Népköztársaság tartománya) — amely a Bácskát, Bánátot és à Szerémséget foglalja magába — kimondottan mezőgazdasági országrész. A kereken 1 millió lelket számláló lakosságának 60%-a mezőgazdasaggal foglalkozik, s jelentős mértékben járul