Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

232 Kisebb Közlemények hozzá Jugoszlávia ellátásához. Az ország 8,4%-át jelentő tartomány szolgáltatja ugyanis Jugoszlávia búzatermésének 35%-át kukoricatermésének 34%-át cukorrépatermésének 65%-át napraforgótermésének 58%-át kendertermésének 55%-át Ipari téren viszont mindössze 6,6%-kal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. Mivel azonban a mezőgazdasági termelés az egymást meglehetősen sűrűn váltogató belvízjárás, -árvíz és aszály miatt távolról sem biztonságos, nyilvánvaló a csatornarendszer — illetve az ennek révén megvalósuló hidromclioració — nagy jelentősége. Statisztikai adatok szerint ugyanis a Vajdaságban 100 év közül 51 aszályos, 32 belvízjárásos és árvizes, s mindössze 17 év kedvező időjárású, jól termő esztendő. Különösen az aszály hatása érvényesül erősen a terméseredmények tág határok közötti ingadozásában. Például az Î952 —1959. évek során a terméseredmények szélső értékei a következők: búza 8,8- 25 q/ha kukorica 8,9- 38 q/ha cukorrépa 69,0 — 320 q/ha Az ország gazdasága szempontjából elsőrendű fontosságú a termelési biztonság megvalósítása, s ezt a célt szolgálja az épülő csatornarendszer. A viszonylag kedvező természeti feltételek és a jó termőtalaj mindaddig nem használhatók ki, amíg a terület vízgazdálkodási viszonyait nem rendezik. A Vajdaságban uralkodó nyári forróság és szárazság is tetemes kárt okoz. Csak az 1952. évi aszály által okozott kár mértéke 46 milliárd dinár. Az. időjárásnak, helyesebben a csapadéknak, a Vajdaság mezőgazdaságára gyakorolt hatása, még jobban szembetűnik, ha az 1952. és 1953. évek egyes növénykultúráinak összes termésmennyiségét hasonlítjuk össze (I. táblázol). Mivel Jugoszlávia "ellátásában mezőgazdasági téren a Vajdaságé az oroszlánrész, a terméseredmények nagymértékű ingadozása nemcsak a Vajdaságot, hanem az egész ország gazdaságát is érzékenyen érinti. A Vajdaság klimatikus és vízjárási viszonyai mellett a mezőgazdasági többtermelés érdekében alkalmazott egyéb intézkedések (fejlettebb agrotechnika stb.) hatása sem érvényesülhet vízrendezés, illetve hidromelioráció nélkül. A Duna —Tisza — Duna csatornarendszer kiépítésével megoldódik a Bácska és Bánát 761 000 lia kiterjedésű területén a belvízrendezés, s ezzel a mezőgazdaság évi 4,9 milliárd dinár értékű károsodástól mentesül. Az épülő rendszer előnyös hatása azonban nemcsak a mezőgazdaság terén fog jelentkezni, hanem eggéb gazdasági ágaknál is. fgv: I. táblázat 1952 1953 többlet 1 о/ /0 Búza Kukorica Cukorrépa Kender Burgonya vagon vagon vagon vagon vagon 43 300 43 900 29 000 5 000 7 700 93 200 137 400 126 000 11 800 22 900 49 900 93 500 97 000 6 800 15 200 115 213 334 136 198 Összesen : vagon 128 900 391 300 262 400 204 Csapadék mm 45G 790 334 72