Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VI. Vita

220 V. Nagy Imre ami azt jelenti, hogy az о — x tengely irányában felvett térfogati különbség da: dii dz = — к da- án dz (8) Эа; y dx

2 , y w A fenti művelet folytatásaként kapjuk a közismert Laplace egyenletet, azaz A-h = 0. (9) Itt tehát az ún. potenciálos vízmozgást jellemző egyenletekhez jutottunk, amelyeket minden megoldásnál kénytelenek vagyunk figyelembe venni. A közelítő megoldásokra tehát a szerző véleményével ellentétben nem három, hanem csupán egy út áll rendelkezésre, s ez pedig a feladat hidraulikai megoldása, közelítő feltételezések, vagy tapasztalati értékek bevezetésével. Miután már maga a hidraulikai tárgyalásmód is erős közelítést jelent, nagyon óvatosan kell eljárni a további feltételezések bevezetésénél, mert különben eredményeink már az önkényesen felvett mozgási modell viszonyainak sem fognak megfelelni, s könnyen tévútra vezetnek bennünket. Ezeknél a közelítéseknél 1. sík, permanens, potenciálos talajvízmozgást, 2. a szabad felszínen uralkodó nyomás állandóságát, 3. a páraalakban történő vízmozgás elhanyagolását, és 4. a talaj homogenitását stb. vesszük alapul. Ugyanakkor természeti viszonyok között a permanens szivárgási állapot a gyakorlati esetek igen kis számának felel meg. A kolmatáció hatására a vízmozgás körülményei állandóan módosulnak. A szivárgási tényező, mint valamilyen átlagérték, értelmezése és meghatározása teljesen önkényes. Közismert, hogy gyakorlatilag a talaj homogenitásáról sem beszélhetünk. A rétegeződésre merőleges vízmozgás esete A szerző megismétli azt az 1932 óta ismert eljárást, amely szerint a rétegzett talajokban történő szivárgások gyakorlati számításainál egy feltételes közepes értéket vezetünk be. A mérnöki gyakorlat azonban az elmúlt 28 év alatt legtöbbször következetes maradt s a már bevezetett amugyis fiktív к tényező mellett nem igyekezett újabb, még nehezebben értelmezhető jellemzőket bevezetni, hanem a rétegzett talajoknál is megtartotta ezt a tényezőt, egy átlagértéket véve figyelembe. A szerző javaslatában felveszi az a

(, valamint d'„ tényezőket, bár azok bevezetésének a jelen esetben semmiféle gyakorlati szerepe nincs. A javaslat szerint У ^ = 2 е. = I Уо. d- = ^ hi "o hn illetve Vizsgáljuk meg egyszerű formában ezt a kérdést. Teljesen nyilvánvaló, hogy о») illetve L = (11)