Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)
16 Horváth Sándor nagyobb kiterjedésű karéjjég-képződést észlelnek, amely továbbfejlődve a jégboltozat parti támaszpontja lehet, azt azonnal el kell indítani. Ez kezdetben megkísérelhető hullámok keltésével, vagy lia a karéjjég már erős, feldarabolásával és leúsztatásával. Megjegyezzük, hogy ily módon 1957/58 telén kicsiny és gyenge szükségjégtörőkkel is sikerült a Dombori alatti magyar Duna-szakaszon a beállást megakadályozni és a zajlás folytonosságát fenntartani. Л fentiek értelemszerűen érvényesek mind a duzzasztóterekre, mind a természetes állapotukban maradó folyószakaszokra is. A jégtakaró télutói megindítása. A télutói jégviszonyokat tekintve a KözépDunán a jégtörők alkalmazási lehetősége éppen a zord, tehát a veszélyes teleken időben erősen korlátozott. Munkájukat csak akkor kezdhetik, lia a Drávatorok alatti szakaszról a jég már elvonult. Tekintettel erre a jégtörőparknak a legkorszerűbben felszerelt viszonylag nagygéperejű és lengető-berendezéssel ellátott egységekből kell állnia, liogy legalább a napi 15—20 km-es jégtörési sebesség súlyos jégviszonyok között is elérhető legyen. A nagymarosi vízlépcső megépítése után is a Dráva-torok feletti szakaszon 20%-os gyakorisággal mintegy 180 km hosszú jégtakaró felépülésével kell számolni. Ezt a jégtakarót 20 km/nap jégtörési sebesség mellett csupán 9 nap alatt lehetne feltörni. Ez az idő, az esetek többségében túl hosszú és a jeges árvíz kifejlődésével szemben nem nyújt elegendő biztonságot, ezért a jégtakarót már a tél folyamán elő kell készíteni a télutói jégtörésre. 1 2 A nagymarosi bögében előreláthatólag mintegy 7 (4 nagyobb és 3 kisebb) egységből álló jégtörőflottát kell létesíteni. Figyelemmel arra, hogy a felső-dunai vízerőművek bögéiben 4—4 korszerű jégtörő működik (teljesnek nem mondható eredménnyel), a 7 egységből álló flotta — amíg a vízlépcső magában álló — nem tekinthető túlzott igénynek. b) A jégtakaró ellenállóképességének gyengítése A jágtakaró ellenállóképességét gyengíthetjük, ha vastagságát csökkentjük, vagy szerkezetét megváltoztatjuk. A jégtakaró vastagaságát csökkenthetjük az alatta folyó víz hőmérsékletének emelésével alulról, illetve a nap hőenergiájának fokozottabb hasznosításával felülről. Л víz hőmérsékletének emelésével kisebb vízfolyásokon a víztározók és az ipartelepek melegebb vizét a vízfolyásba vezetve figyelemre méltó eredményeket értek el; dunai viszonylatban azonban — bár csatornázása hőháztartását javítani fogja — ez a módszer gyakorlatilag hatásos mértékben nem alkalmazható. Szóba kerülhet viszont a Dunán is a jégtakaró felülről való olvasztásának elősegítése. A Szovjetunióban az Irtiszen, az Északi-Dvinán, a Ribinszkij-tározón stb. Konovalov 1. M. és Miasznikov M. V. a jégpáncélt, illetve az azt borító hótakarót sötét színű anyagokkal beszórva, azaz a napenergiát kihasználva, a miénknél zordabb éghajlati viszonyok között is igen jó eredményeket értek el. Laktionoff A. F. tanulmányából [48] kitűnően a beszórt területeken a hó 6—11-szer, a jég 2,5—5-ször gyorsabban olvadt meg, mint a be nem szórtakon. A beszórásra különféle szemnagyságú szénport, szénhamut, illetve homok és szénpor keveré1 1 Л Budapest alatti Duna-szakaszon 11 egységből álló jégtörőflotta építését Irányozták elő. A hajóknak ez a száma a szükséges üzemi gyakorlat megszerzése után elegendőnek látszik arra, hogy a jeges árvizek elleni küzdelem eredményes legyen.
