Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

14 Csenterics Sándor Alapenergia szempontjából sajnos hasonló a helyzet Magyarországon is, mivel hazánk energiahordozókban sokkal szegényebb, mint bármelyik szomszédunk. Ennek ellenére az összes alapenergia fogyasztásunk kb. 3,7%-kal fog növekedni éveként 1958 és 1975 között. Érthető, hogy az emberiség minden lehetőséget igyekszik kihasználni az energiaszükségletek gazdaságos kielégítésére és ezért ma már a hagyományos energiahordozókon kívül — amilyenek a szén, az olaj, a földgáz és a víz energiája — kezdik hasznosítani a nap, a szél, az ár-apály, valamint a tengerfelszíni rétegei és mélye közötti hőmérsékletkülönbségből nyerhető energiát és végül, de nem utolsósorban a magenergiát. Az energiaforrások eloszlása a Földön nagyon egyenlőtlen és a különböző energiahordozók felhasználásának részaránya még az egyes országokon belül is számottevően változik az idő függvényében. Az I. táblázat azt mutatja, hogy miképpen változott az összes energiafogyasztás %-os megoszlása Európában 1929-től 1956-ig. Látható, hogy ezen időszak folyamán a fogyasztás részaránya a szilárd tüzelőanyagnál 93-ról 74%-ra csökkent a folyékony tüzelőanyagé 4-ről 17%-ra növekedett a villamosenergiáé pedig 8-ról 22%-ra emelkedett. I. táblázat Az összes energiafogyasztás %-os megoszlása Európában 192!)-tői 1956-ig Primer energiahordozók Villamosenergia Év Szilárd j Folyékony Földgáz Vízenergia Hőerőmüvi HS- és Év tüzelőanyag Földgáz Vízenergia Hőerőmüvi vizerőmüvi 0/ /0 1 2 1-3 4 « 7 1929 93 4 3 5 8 1937 87 8 1 4 7 11 1949 S3 10 1 6 11 17 1956 74 17 1 8 14 22 Az olaj és a villamosenergia felhasználásának arányszáma tehát többszörösére ugrott a szénfogyasztás rovására és a villamosenergia termeléséhez hasonló arányban emelkedett a vízerőművek részvétele a termelésben, Európa egészét tekintve. A II. táblázat viszont azt mutatja, hogy miképpen alakult a vízerőművi energiatermelés százalékos részaránya az egyes országokban 1938-tól 1956-ig (az 1956. évi részarányok csökkenő sorrendjében). Világosan látható, hogy vízerőműveink szerepe eddig egészen jelentéktelen volt, ugyanakkor más szerencsésebb országok villamosenergia termelésük nagyrészét vízerőművekben fejlesztik. Magyarország villamosenergia termelésének 99%-át olyan hőerűművek szolgáltatják, amelyek főképpen a gyenge minőségű szénféleségek használatára épültek. Az említett egyéb energiahordozók közül Magyarországon csupán az uránércünkből nyerhető magenergiának van nagy távlati jelentősége, de ennek kiaknázására csak akkor kerülhet sor, ha az atomerőművek építése, illetve üzeme, az adott viszonyaink között már gazdaságosnak ïog bizonyulni. Ez előreláthatólag a harmadik ötéves terv időszakának vége felé fog bekövetkezni.