Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

A víztározás népgazdasági jelentősége ISII. táblázat A vízerőművi villamosenergiatermelés %-os részaránya egyes országokban 1936-1956-ig (az 1956. évi részarány csökkenő sorrendjében) Ország 1938 1946 1951 1955 J 1953 Ország év 1 2 3 * 4 5 1 6 Norvégia Svájc Olaszország Finnország Ausztria Jugoszlávia Franciaország Bulgária USA Szovjetunió Német Szöv. Köztársaság . Csehszlovákia Románia Egyesült Királyság (Anglia) Német Dem. Köztársaság . Magyarország 99 99 94 79 80 48 53 68 34 13 12 13 3 99 99 95 84 87 45 50 48 31 13 25 14 99 99 90 84 77 53 55 41 24 13 19 9 8 2 1 1 99 99 81 91 74 60 51 34 19 14 16 13 7 2 1 1 99 98 77 76 74 57 48 32: 18 16 16 11 6 2 2 1 2. Vizsgáljuk meg ezekután röviden azt a kérdést, hogy miképpen lehet az ország mindenkori energiaszükségletének kielégítését biztosítani. Hazánk alapenergia igénye az előzetes távlati tervek szerint 1955-től 1975-ig — tehát húsz év alatt — kb. kétszeresére fog emelkedni. A villamosenergia fogyasztásunk viszont az utolsó tíz év folyamán több, mint háromszorosára ugrott. Az igények rohamos fokozódásával együtt növekvő energiahiányunkat kénytelenek vagyunk import útján fedezni. A különböző energiafajták behozatalának részarányát a gazdasági szempontokon kívül számos egyéb tényező is befolyásolja és ezek figyelembevételével kell a hazai viszonyainknak legjobban megfelelő kombinációt kiválasztani. A jövőben nyersolaj importunk jelentékenyen fog növekedni. Szovjetunió kérésünkre nagy kőolaj mennyiségek szállítását vállalta az e téren hiányban szenvedő népi demokratikus államok (Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság) ellátására kiépítendő közös csővezetékrendszeren át. Az ország legnagyobb erőműve, a Szászhalombatta határában tervezett Dunamenti Hőerőmű kazánjai ezért tiszta pakuratüzelésre fognak épülni. Villamosenergia importunk részaránya a második ötéves terv időszakában közel megháromszorozódik (1958-ban 5% volt, 1965-re 14,3% van előirányozva). Mivel az alapenergia import fokozódása nyilvánvalóan kedvezőtlenül befolyásolja a külkereskedelmi mérlegünket, minden lehetőséggel élni kívánunk hazai energiaforrásaink minél gazdaságosabb kihasználására. Ez a követelmény nemcsak a hazai szénbázisunkra még kiépíthető csekély számú hőerőművekre és a távlati tervekben fokozódó jelentőségű atomerőművekre vonatkozik, hanem a vízerőműveinkre is. Ezért nagy érdeklődéssel kísérjük azokat a tanulmányokat, amelyeket az Európai Gazdasági Bizottság Villamosenergia Bizottsága folytat — a KGST-be tartozó országok, köztük Magyarország közreműködésével — a vízerőművek építésével kapcsolatos munkák gépesítése tárgyában és azt reméljük, hogy a vízügyi szak-